Már 2003-ban nem fedezték az állami normatívák az iskolák működtetését

"Csaroda az általános iskolát Tákos és Hetefejércse önkormányzatával közösen tartja fenn. Lukovics Bertalan, Csaroda polgármestere érdeklődésünkre úgy fogalmazott: az idei évet még átvészeltük, hogy jövőre mi lesz, azt még nem tudjuk. Az iskolában 120 gyerek tanul, az intézmény költségvetése 80 millió forint, az állami normatívák ebből 60 millió forintot fedeznek, így a hiányzó 20 milliót a három önkormányzat közösen teremti elő. Ezt a pénzt más forrásokból csoportosítják át az önkormányzatok. Csaroda a folyamatos finanszírozás megoldására folyószámlahitelt is kénytelen felvenni. Az iskola 200 gyermek oktatását is elláthatná, ezért keresnek még olyan közeli települést, amelyik önként hajlandó csatlakozni az iskola közös fenntartásához. A polgármester számításai szerint jövőre az eddig ismert drágulások - ÁFA-emelés és az energia drágulása - miatt már nyolcmilliós többletkiadással kell számolniuk. Botpaládon 140 gyereket oktatnak az iskolában, és ide járnak a kispaládi diákok is. Az intézményben 15 pedagógus tanít, az iskola működtetése itt is évi 80 millió forintba kerül. Ez az összeg a botpaládi költségvetés 45 százaléka. Gyurkó András polgármester elmondta: az idén még tudták működtetni az iskolát, de ők is más forrásokból lesznek kénytelenek kiegészíteni a normatívák alapján járó öszszeget."
NOL, 2003. december 5.

A 13. havi bér kifizetéséhez szükséges összeget elvitték az adósságok


"Két éve hiába vár harmincnégy nagykörűi tanár, tanító, óvónő jogos járandóságára, a 2003-ban esedékes, törvény szerint járó tizenharmadik havi fizetésére(...)

A pénzügyi nehézségek még 2002-ben kezdődtek, amikor a parlament által a pedagógusoknak megszavazott, ötvenszázalékos béremeléshez szükséges pénzt, ötmillió forintot, nem utalta át nekünk a nagykörűi önkormányzat - mondja Darázs Tibor iskolaigazgató. (...) Nem állítom, hogy az iskola elegendő pénzből gazdálkodik. Még akkor sem, ha rendszeresen pályáznak támogatásra. Az így elnyerhető összegek azonban az iskolák számára csekélyek: tavaly tizennyolc sikeres pályázatot nyújtottak be, s ezekre összesen annyi pénzt kaptak, amennyit az önkormányzat egyetlen turisztikai pályázaton nyert el - állítja a polgármester, Veres Nándor. (...)A polgármestertől megtudtuk: a nagykörűi önkormányzat 2003-ban átutalta a tizenharmadik havi bér kifizetéséhez szükséges összeget, ezt azonban az iskola kénytelen volt az adósságok kiegyenlítésére fordítani, másképp a működése került volna veszélybe. A hiányzó pénzt később nem pótolta az önkormányzat."
(Népszabadság, 2005. január 26.)

2005-ben még mindég 13 százalék a bérelmaradás a nemzetgazdasági átlagtól a közoktatásban

"A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a pénzügyminiszter két-három százalékos béremelési javaslatát - mondta Kerpen Gábor elnök.
A KSH adatai alapján több mint 13 százalék a bérelmaradás a nemzetgazdasági átlagtól a közoktatásban mind a pedagógusok, mint a nem pedagógusok vonatkozásában - mondta Kerpen hozzátéve: ezt az arányt csökkenteni kell, ami több mint 10 százalékos béremelést irányozna elő, ezért a pénzügyminiszter két-három százalékra vonatkozó javaslata nem tekinthető tárgyalási alapnak.
Az úgynevezett cselédpasszus, a közoktatási törvény utolsó két módosítása ellen is tiltakozik a PDSZ, sőt, visszavonatni kívánja.
A 2003-as, illetve 2004-es közoktatási törvénymódosítás elfogadhatatlanul sérti a pedagógusok társadalmi megbecsülését, a pedagógusok szakmai önállóságát és ráadásul diszkriminatív elemek is vannak benne - közölte az elnök. Magyarországon csak a pedagógusnak kell akár évi 496 túlórát is végezniük. Nincs még egy ilyen szakma, ahol több mint két és fél hónapnyi túlórát lehet elrendelni a dolgozó számára úgy, hogy neki ebbe nem kell beleegyeznie. Ezen kívül vannak olyan pontok, amit már korábban is vitatott a PDSZ, például a szabadidő szervező, diákmozgalmat segítő munkakör megszüntetése és pedagógusok számára kötelezővé tétele, a pedagógiai szabadság abszolút korlátozása az évfolyamismétlés általános tilalmával, és a kötelező dolgozói létszámok ajánlottá tétele, amely a létszámleépítést segíti.
Ráadásul a diákok kötelező óraszámát 10 százalékkal csökkentette egy korábbi módosítás. Kerpen közölte: sokkal jobb, ha az iskola szocializál, mintha az utca. Vissza kell hozni a diákok korábbi kötelező óraszámát a saját érdekükben"
Kossuth Rádió, 2005. augusztus 29

A bér növekedését a pótlékok csökkentésével ellensúlyozták - a jövedelem nem nőtt

"A PDSZ-hez olyan jelzések jutottak el, hogy a fenntartók nem kapták meg a szeptemberi 4,5 százalékos béremelés egy részének sem a fedezetét, ebből következően sok olyan kollegánk van, akinek - bár adminisztratív úton megkapta a 4,5 százalékos béremelést - egy fillérrel sem nőtt a bére, mert közben az önkormányzat - mint fenntartó - kénytelen volt visszavenni akár a pótlék mértékéből, akár a korábbi minőségi kereset-kiegészítést kellett másképpen elosztania. Ez elfogadhatatlan a PDSZ számára - mondta Kerpen Gábor".
Magyar Rádió, 2005. október 4.

A gázár nagyfogyasztói emelése előrevetíti az iskolák költségvetési nehézségeinek fokozódását

"Bár csak a nagyfogyasztók számára emelik a gáz árát, szakértők szerint ez a drágulás szinte minden termék árában meg fog jelenni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke szerint a háztartások kiadásait a novemberben életbe lépő nagyfogyasztói gázáremelés nyilvánvalóan befolyásolja. Lehet, hogy késleltetetten, lehet, hogy területenként különböző módon. A szakember szerint a feldolgozott élelmiszerek területén meg fog jelenni az áram árában és minden egyes olyan termék árában is, aminek az előállításához a nagyfogyasztók gázt használnak fel. A pékek szerint a sütőipar emelné az árait, de ezt a kereskedők nem hagyják".
METRO 2005.10.05

fideszfrakcio.hu