A következő napon Szófiában egy mesterlövész végzett a második leggazdagabb bulgár oligarchával Emil Kjulevvel. Mindazokat akik kételkednek a Bulgária uniós érettségében ez a bűntett csak megerősítette: Kjulev halála gyilkosság volt az országjelentéshez.
A milliárdos üzletember meggyilkolása egy még a Balkánon is példátlan maffiagyilkosság-sorozat legújabb csúcspontját jelenti. A bulgár belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt években 150 bérgyilkosságot hajtottak végre az országban.
A leglátványosabb gyilkosságok felsorolása teszi igazán szemléletessé a véres sort: Október elején Szófiában a vámhivatal korábbi vezetőjével és sofőrjével végeztek. Augusztus 26-án a Lokomotiv Plovdiv labdarúgócsapata tulajdonosának életét oltotta ki a Fekete-tengeri fürdőváros Burgasz egyik étterme előtt egy golyó. 2004 októberében egy oroszországi születésű amerikai állampolgár, egy "biztosító társaság" munkatársát terítette le három golyó Szófiában. Egy bolgár születésű, orosz állampolgárságú üzletembert 2004. márciusában a lakása előtt lőttek le, egy védelmi pénzek beszedésével is foglalkozó részvénytársaság főrészvényesével és két testőrével végzett 2004. januárjában egy bomba. Bulgária leggazdagabb emberének Ilija Pavlovnak 2003. márciusában oltották ki az életét szófiai konszernjének épülete előtt.
A halála előtti napon Pavlov még vallomást tett a hírhedt Lukanov ügyben. A korábbi szocialista miniszterelnök, Andrej Lukanov - 1996-ban meggyilkolták - egy ideig áttekinthetetlen szerepet játszott az orosz-bulgár gázügyletekben, melyben a Pavlov által alapított Multigroup konszern is bekapcsolódott.
Bulgáriában, ahol időközben megszokottá vált, hogy bűnözői karrierek erőszakos véget érnek, a legutóbbi eset mégis igen komoly érdeklődést váltott ki. Bár az egykori belügyminiszter Bonev szerint a gyilkosokat aligha érdekelte, hogy tettük összefüggésbe kerüljön az uniós jelentéssel, mégis sokan ennek ellenkezőjét feltételezik. A gyilkosok célja az volt, hogy akadályozzák az ország uniós csatlakozását, mondotta Rumen Petkow belügyminiszter a parlamentben. Kjulevet nem fenyegették meg, éppen ezért testőrök nélkül mozgott, ami arra utalhat, hogy halála nem üzleti leszámolással állhat kapcsolatban, hanem ez uniós jelentés nyilvánosságra hozatalával, állította Petkov.
A konzervatív ellenzék szerint a belügyminiszter nem a megfelelő személy, hogy ilyen megállapításokat tegyen, hiszen ő is egyike Sztanicsev miniszterelnök új kormányát domináló Bulgár Szocialista Pártja (BSZP) régi, megbízható kádereinek. "Bulgáriában elkerülhetetlen az igazságszolgáltatás mélyreható strukturális reformja", áll a Demokraták parlamenti frakciójának egyik kommentárjában.
A határozottan antikommunista volt miniszterelnök Kosztov és hívei a BSZP-ben az egykori állampárt átfestett utódszervezetét látják, melynek kapcsolati szálai még mindig komoly befolyással rendelkeznek az ország gazdasági életében. A szervezett bűnözést "az egykori kommunista párt és annak titkosszolgálatai" hozták létre, vélekednek a Demokraták.
Az a tény, hogy meggyilkolt Kjulev a nyolcvanas években a belügyminisztériumban dolgozott, később Oroszországgal üzletelt, s az apja a régi időkben kiváló kapcsolatokat ápolt a KGB-vel, jól illeszkedik abba a képbe, amit a bulgár polgári erők a régi hatalmi elit alig csökkent befolyásáról ápolnak.
A 2003-ban meggyilkolt Pavlov is a nyolcvanas évek végén a kommunista titkosszolgálat ködös ügyeiben kezdte gazdasági karrierjét. Kjulev és Pavlov életútja az üzletemberek egy bizonyos fajtájára tipikusnak mondható, ők is a kilencvenes évek közepén a szocialista kormány alatt hatalmas vagyonra és befolyásra tettek szert.
Az elhárítás egykori főnökének Atanaszovnak is hasonló a véleménye: A mai kormány - mely a BSZP mellett a korábbi cár és miniszterelnök II. Simeon pártjából és a török kisebbség érdekvédelmi mozgalmából tevődik össze - olyan emberekből áll "akik különböző módokon, de a kommunista pártból és annak titkosszolgálataiból származnak."
Atanaszov szerint a jelenlegi kormány Európa-barát retorikája egyszerű szemfényvesztés: Azt állítják, fontos politikai céljuk Bulgária EU csatlakozása, a gyakorlatban azonban élesen derengenek azon gazdasági érdekeik. Úgy szeretnének az európai pénzekhez hozzájutni, hogy az ne járjon együtt az európai játékszabályok átvételével.

Forrás: MNO, 2005. október 29.