Újvidéken, a Futaki úti temetőben elhelyezett Turul emlékműnél szombaton emlékeztek az 1944-es megtorlások áldozataira vajdasági magyar pártok képviselőinek jelenlétébe. A II. világháború egyik legkegyetlenebb mészárlásának színhelyén, a Temerin melletti Csurogon az idén is a település szeméttelepén található vesztőhelyen volt a megemlékezés. A vasárnapi gyászrendezvény főszervezője, Teleki Júlia közölte az MTI-vel, hogy az idén már harmadszor fordult azzal a kéréssel a helyi hatóságokhoz, hogy engedélyezzék az emléktábla felállítását az áldozatoknak, s kifejezték hajlandóságukat arra is, hogy meg is veszik a dögtemető felett lévő "senki földjét", de nem kaptak rá választ. Csurogon fakeresztet állítottak az áldozatoknak, de félő, hogy az előbbi évekhez hasonlóan az idén is két-három napon belül ellopják a feszületet. Három éve márványtömböt is elhelyeztek, de néhány napra rá azt is darabokra törték ismeretlenek.
A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 3000-4000 ember vesztette életét. Két és fél évre rá következett az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben egyes becslések szerint - pontos adatok máig sincsenek - 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Az áldozatokat háborús bűnösöknek minősítették, vagyonukat elkobozták, és máig nem rehabilitálták őket. Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották, s aki megmaradt, azt a jareki haláltáborba vitték. Ugyanez történt a szomszédos Zsablyán és Mozsoron élő magyarokkal. Az 1944-45-ös kivégzésekről nyíltan és szervezetten először 14 évvel ezelőtt emlékeztek meg a Vajdaságban. A hét végén, hétfőn és kedden a Vajdaság számos magyarok lakta településén megemlékeztek és megemlékeznek a kivégzett magyar áldozatokról.
A vasárnapi gyászünnep annyiban volt rendhagyó és történelmi is, hogy nemcsak a II. világháború áldozataira emlékeztek, hanem az elmúlt évtized délszláv háborúiban odaveszett délvidéki magyarokról is. A Szabadka melletti Kispiacon az Egyesült Magyar Ifjúság nevű szervezet közel száz megemlékező jelenlétében felállította az első délvidéki emlékművet. A turulmadaras kopjafa felállítására azért választotta az EMI éppen ezt az észak-bácskai falut, mert a település lakossága annak idején egy emberként tiltakozott a magyar fiatalok elhurcolása ellen, és meg is akadályozta kényszersorozásokat.

MTI - fideszfrakcio.hu