Íme - kizárólag gyakorlati tapasztalataink alapján - a koalíció által jegyzett büdzsék definíciója: optimistán tervezett gazdasági növekedés, túlszámolt központi bevételek és alulbecsült kiadások. Akárhogyan is, de tény: az ország alaposan megkopott hitelességét ez idáig csak úgy lehetett megőrizni, hogy a jóváhagyott költségvetésekhez újabb és újabb százmilliárdokat kellett beszedni, lefaragni vagy éppen zárolni. Amúgy az elmúlt évek költségvetési politikáját folyamatosan osztályozza az Európai Unió is: tagságunk óta a szégyenpadon ülünk - a magas hiány miatt hazánk ellen deficiteljárás indult. Eközben a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a félretervezett költségvetésekre pusztán statisztikai "magyarázatok" születtek. Ám hiába az állami elszámolásokból történő pénzek kiszervezése, a hiány itt marad - ezt pedig nemcsak az ellenzék, a szakértők, hanem az unió testületei is jelzik. A befektetők pedig kezdik komolyan venni a kozmetikázott, felülírt számokat. Lásd: értéktőzsde fekete napjai, a forint árfolyamának folyamatos ingadozása. Utóbbi mellesleg azért is probléma, mert az államadósságot megtestesítő állampapírokat a külföldiek finanszírozzák.
A lehetőségeihez és környezetéhez képest szerény növekedést produkáló magyar gazdaság sebezhetőségének elsődleges forrása a tartósan magas ikerdeficit. Vagyis a jelentős költségvetési és külső hiány. A növekvő adósság miatt a hazai gazdaság felettébb érzékeny a külső finanszírozási feltételekre, s a globális helyzet esetleges megváltozására. Mindezt csak súlyosbítja, hogy az euróbevezetéshez és a fenntartható gazdasági növekedéshez vállalt felzárkózási programban szükséges államháztartási kiigazítás elmaradt. Ne feledjük, a közös nyugati pénz bevezetése nem alku tárgya: ha nem teljesítjük a kritériumokat, nem lesz eurónk! Amennyiben pedig nem lesz 2010-ben euró, mint azt a kormány korábbi ambíciói alapján a piacok beárazták, úgy tovább nő a kockázat. Emellett még kiemelt veszélyforrás a háztartások, valamint a kis- és középvállalatok devizahiteleinek gyors növekedése. Utóbbi azért is aggasztó, mert az alig négymillió magyarországi dolgozónak a felét ez a szektor foglalkoztatja, ha pedig bedől a nemzeti valuta, a kölcsönöket nem tudják majd visszafizetni a "kicsik". A következő évi országgyűlési választások előtt a dilemma szembeötlő: úgy kell a kormánynak a reménybeli szavazatokért költségvetési ingyenpénzt osztogatnia, hogy a reformok egyre inkább elodázhatatlanok. A gazdasági alapellentmondás jegyei az Állami Számvevőszék tegnapi kritikájából is kiolvashatók. Az ÁSZ szerint ugyanis nem könnyű azonosítani a jövő évi költségvetés kiemelt céljait. Ráadásul a kiadások és bevételek alakulására, s így a hiány mértékére vonatkozó elképzelések a gazdaságkutatók, sőt az Európai Bizottság szerint is gyenge lábakon állnak. Sokatmondó, hogy a deficit még a tervek szintjén is óriási: a törvényjavaslat alapján a hiány az ideinek másfélszeresére duzzadhat.
Tehát a hagyományosan félretervezett számok, az egyensúlytalanság és a 2006-os választások jelentik a jövő évi költségvetésben a tripla dinamitot. A gyújtózsinór pedig a törvény elfogadásával kaphat szikrát. Onnét kezdve bármikor robbanhat.

Szajlai Csaba; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu