A megfelelő javaslatot az idei év végéig kell a cseh kormány elé terjeszteni az illetékes miniszterelnök-helyettesnek - olvasható a csehországi nemzeti kisebbségek 2004. évi helyzetéről készült jelentésben, amelyet idei júniusi ülésén fogadott el a Jirí Paroubek miniszterelnök vezette koalíciós cseh kormány, s amelyet a napokban hoztak teljes terjedelmében nyilvánosságra.
A problémát először a Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Szövetsége vetette fel, amely 2001 júliusában petíciót intézett a kormányhoz és kérte az országban maradt, a háború után jogsértéseket szenvedett németek kárpótlását. Hasonló beadvánnyal fordult a cseh kormányzathoz a Horvát Nemzetiségű Polgárok Szövetsége is. A kormány 2003. augusztusában a beadványokat hivatalosan elfogadta és megbízta az akkori illetékes kormányfő-helyettest, Petr Marest, hogy dolgozza ki a szükséges javaslatot a probléma megoldására.
A kormány mellett működő kisebbségi tanáccsal együttműködésben elkészített és "humanitárius gesztusként" ismertté vált elképzelés 2004 februárjában aztán már egy magasabb kormányzati előkészítő szakaszba jutott, amelynek keretében a pénzügyminisztérium megerősítette, hogy az ügy rendezésére az államkasszából 60 millió koronát különítenek el. Az érintettek kárpótlása egyszeri politikai aktus lenne. A részletes javaslat azonban az érintett időszak zavaros belpolitikai fejleményei következtében már nem került a kormány elé, s az előterjesztés új hivatalos határideje 2005. december 31.
A most nyilvánosságra hozott jelentésből kiderül, hogy a humanitárius gesztus elsősorban azoknak szólna, akik a nemzeti szocialista rendszer aktív ellenzői voltak, akik bizonyították a Csehszlovák Köztársaság iránti hűségüket, üldözve voltak a náci rendszer alatt és a II. világháború után a mai Cseh Köztársaság területén az úgynevezett ellenséges lakosság elleni intézkedések nyomán elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, bizonyíthatóan újra üldözésnek voltak kitéve, tartós egészségkárosodást szenvedtek, s mindezekért a mai napig nem voltak semmiféle módon, illetve csak elhanyagolható módon kárpótolva.
A második célcsoportot a Cseh Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek tagjai, tehát németek, horvátok, lengyelek, magyarok, valamint más nemzetiségűek alkotják, akiket a II. világháború után a már említett állami intézkedések az aktív antifasisztákhoz hasonló módon negatívan érintettek.
A kormányzati elképzelés szerint az lenne jogosult a kárpótlásra, aki bizonyítani tudná, hogy a háború után valóban az említett intézkedések következtében szenvedett jogsértést a Cseh Köztársaság területén.
A német és a horvát kisebbség vezetői azóta már több ízben sürgették a kormányt, hogy rendezze a problémát. Az egy tömbben élő, s a legnépesebb, klasszikus kisebbségnek számító lengyelek szintén igénylik, követelik a kérdés rendezését. Legutóbb idén májusban hozták ezt szóba a németek és a lengyelek, amikor a képviselőház petíciós bizottságának kisebbségi albizottsága rendezett Prágában tanácskozást a kisebbségi problémákról.

MTI - fideszfrakcio.hu