Megtestesítője és végrehajtója annak a kormánypolitikának, amely érdemi reformok és kiadáscsökkentés helyett a legrászorultabbakon spórol, velük fizetteti meg az államháztartás hiányát és az ország adósságát. Ha az SZDSZ ifjúsági szervezeteként komolyan gondolják azt a szolidaritást, amit a társadalom peremén élők iránt hirdetnek, elsőként a testvérpártjuk által delegált tárcavezetővel kell kezdeniük a sort. Bizonyítsák tettekkel is elkötelezettségüket, a fogyatékkal élő emberek és az idősek ezt elvárják önöktől.
Díjazásra érdemes érzéketlenségéért az a miniszter, aki szemrebbenés nélkül elfogadja azt a tényt, hogy a szegénység elleni küzdelmet hirdető kormány pont a szociális kiadásoktól vonja meg drasztikus mértékben a jövő évi költségvetés tervezetében a fedezetet. Például olyan intézményektől, ahol gondozást, ápolást igénylő honfitársainkkal foglalkoznak. S itt most ne a magánkézben lévő idősotthonokat emlegessük, mint ahogy a miniszter asszony teszi, revolverezve azzal, hogy ezek működtetői csak a hasznukat féltik. Beszéljünk a fogyatékkal élők otthonairól, nappali ellátásáról. A büdzsé parlament elé beterjesztett első tervezetében az ezzel kapcsolatos állami juttatásokból az idei támogatásokhoz képest intézményenként egymillió forint körüli összeget faragtak le. Az odahaza élők mindennapi gondjain enyhítő támogató szolgálatok sem jártak a fenti javaslatban másképp, tekintet nélkül arra, hogy ezek zömét civil szervezetek működtetik. A helyzet drámai voltát jól szemlélteti, hogy Göncz Kinga érzékenységének felkeltéséhez az édesanyja által vezetett Kézenfogva Alapítvány és negyvenkét másik szervezet tiltakozása kellett, amelyek megállapították: alkotmányellenes, mert a jogbiztonság elvébe ütközik a minden beleérzést és emberi szolidaritást sutba vágó spórolás.
Díjazásra érdemes az a miniszter, aki a fogyatékkal élők és az idős emberek szerveződő tüntetésének hírére született öt és fél milliárdos átcsoportosítást a nyilvánosság felé folyamatosan úgy mutatja be, hogy ezáltal jobb helyzetbe kerülnek jövőre az érintettek. Ami egyszerűen nem igaz, már ha a miniszter asszony közigazgatási államtitkárának e tárgyban írt levelét vesszük alapul. E dokumentumban ugyanis az szerepel, hogy az átcsoportosítás következtében a juttatások elérik vagy megközelítik az idei szintet. Nem kell hozzá komolyabb matematikai készség, hogy átlássuk: a várható pénzromlás következtében még a legjobban alakuló tételnél is rosszabb lesz 2006-ban a helyzet.
Ugyancsak Szakállas Bácsi-díjra érdemes az az esélyegyenlőségi miniszter, aki rezzenéstelenül tűri, hogy regnálása alatt a rábízottak tovább csússzanak lefelé a lejtőn, s még inkább számkivetetté váljanak. Érzéketlenségből jelesre vizsgázik az a tárcavezető, akinek szép szavaknál nem telik többre. Elárulja, arcul csapja Göncz Kinga a fogyatékkal élő embereket azzal, hogy a tíz éve változatlan összegű, eddig is csak a rászorulók töredékéhez eljutó támogatás további csökkentéséhez asszisztál. S az Új Generáció elismerésénél is többet érdemel az a miniszterelnök, aki hivatalos kinevezése előtt fűt-fát ígér, és hitegeti a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteit. Valós segítség helyett álomport fúj a szegények arcába, mert azt hiszi, lekenyerezésükhöz ez is elég.

Nánási Tamás; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu