Az előadás rendezője Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője, aki korábban Bartók A Csodálatos Mandarin és A Fából faragott királyfi című darabjait is színre vitte; a koreográfus első alkalommal rendez operát.

"Amikor táncszínházon dolgozom vagy koreografálok, akkor is színházat csinálok, csak a nyelvezet a tánc; attól még olyan komplex világban gondolkodom, ami ugyanúgy igaz lehet prózára, operára, és ezért van ilyen bátorságom, hogy belevágjak és más műfajokkal is próbálkozzam" - fogalmazott. Szavai szerint összetett műről van szó, amelyet nagyon sok részlet, elem és gondolat mozgat; alapproblematikát vet fel, nagyon általánosítva azt lehet mondani: a férfi és nő konfliktusát, ez azonban egy férfinek és egy nőnek a konfliktusa.

A vár és a férfi szimbolizmusával a darab egyszerre mese és lélektani dráma, amelyet a zene alátámaszt: az ötödik ajtóig még felfelé ível és ugyanez jelenik meg a fényekben is, hiszen ekkor a legerősebb a férfi megnyílása; a hatodik és hetedik ajtónál viszont szűkül, sötétedik a zene és az egyébként óriási színpad visszazáródik a pici térbe - mutatott rá. Hozzátette: a szerző, Bartók Béla áll a háttérben, az ő érzelemvilága, az ő viszonya a női nemmel, az ő küszködése ezzel a témával az, ami a zenében megfogalmazva határozza meg ezt a kérdést. A díszletnek erős jelentése van az előadásban: nincs hét ajtó a színpadon, amikor Judit és a kékszakállú megérkezik, később mégis nyílnak terek, rések, izgalmak; ha a lélekbe való előrejutás, behatolásként, annak titkainak megfejtése, különböző kamrák, bugyrok kinyitásáról van szó, akkor az ajtók következmények - emelte ki. Az operát követően Bartók Táncszvitjét láthatják a nézők, amely a rendező szerint nagyon tömény, erős és kompakt zenemű.

Ennek a műnek nincs írott története, így végre olyan tánctörténetet hozhattam létre, ahol a mozgás, a mozgásszituációk uralkodnak; Bartók számára fontos volt, hogy kutatásainak eredményét saját zenéjébe integrálva alapként használja fel, mégis rátette saját korának őrületes mozgó dinamikus jeleit és nyomait - közölte. A rendező elmondta: a táncjátékban megjelenik a folklór, és ennek mai jelenlétére, eltorzulására, egy kicsit fanyar ízére próbált rámutatni egy disznótor előkészületei során; mégis leginkább a táncról szól, hogy dinamikailag, ritmikailag hogyan tudják követni ezt a fantasztikus zenét. Az opera főszerepeit Gábor Géza és Kolonits Klára, illetve Altorjay Tamás és Szonda Éva alakítja; a díszletet Székely László, a jelmezeket Földi Andrea tervezte.

MTI - fideszfrakcio.hu