Csak az idén 1300 milliárd forinttal nőtt az államadósság, amely már eléri a 12 ezer 880 milliárd forintot. Nyugati elemzők nem tartják kizártnak, hogy a magyar gazdaság az összeomlás szélére ér, és a forint drasztikus módon leértékelődik. Ilyen körülmények között nem számít-e majd politikai öngyilkosságnak egy választási győzelem jövő tavasszal?

Reméljük, hogy a mai rossz helyzetből táplálkozó pesszimista jóslatok Magyarország gazdasági jövőjét illetően nem igazolódnak. Azt kívánom, hogy éljük túl ezeket a nehéz időket és a választásokig előttünk álló néhány hónapot. A 2002-es kormányváltás óta annyi hitelt vett fel a kormány, mint amit Kádár János 40 év alatt. Magyarország gazdasága elég erős ahhoz, hogy kibírja az efféle megpróbáltatást, de akármeddig nem feszíthető a húr. Ezért mondom, hogy változás kell, s ezért is hirdettük meg, hogy 2006 legyen a változás éve, mert ez így nem mehet tovább. Jelenleg 400 ezer olyan ember él hazánkban, aki akar dolgozni, de nem jut munkához. Eközben 1 millió 300 ezer forintos államadósságot nyög minden magyar állampolgár, noha az ország privatizálható vagyonának, vagyis a közvagyon 90 százalékát már eladták.

De hol van a pénz? Hiszen sem egy új Nemzeti Színház, sem más maradandó építészeti-kulturális érték nem épült 2002 óta?

Jó kérdés. Fideszes képviselőtársaim a parlamentben már többször feltették ezt a kérdést, de eddig - sajnálatos módon - nem kaptunk megnyugtató választ.

A Fidesz politikusai kitartóan sürgetik az adóreform szükségességét. Mit ért ön drasztikus adócsökkentés alatt?

Először is figyelembe kell venni az adó kiszámításánál, hogy hány embert tartanak el az adózandó jövedelemből. A mai magyarországi adórendszer torz és bünteti a családokat, csak azt nézi, hogy mennyit keres valaki. De hogy hány gyereket tartanak el belőle, azt nem. Márpedig ez fontos kérdés. Ami pedig a kis- és középvállalkozásokat illeti: a vállalkozók adóját jelentősen csökkenteni kellene, mert tartósan csak a kis- és középvállalkozások tudnak munkát adni az embereknek.

Nyilván a népességfogyás csökkenését is el lehetne érni a családtámogatási rendszer újragondolásával, és az első lakáshoz, illetve munkahelyhez jutás alkotmányos kötelezettségének megfogalmazásával.

A jogok megfogalmazása fontos, de nem elégséges. Nekünk egy lüktető, pulzáló magyar gazdaságra van szükségünk, ezért azt mondom: egy olyan gazdaság létrehozása a cél - nevezzük ezt munkabarát gazdaságnak -, amely több munkahelyet teremt, mint ahány magyar ember dolgozni akar. Tehát nem munkanélküliekre van szükségünk, hanem arra hogy inkább betöltetlen álláshelyek legyenek. Azt hiszem, képesek leszünk egy olyan gazdasági növekedést megindítani, amely több munkahelyet hoz létre Magyarországon, mint amennyi a dolgozni akarók száma. Ha ezt regionálisan is összhangba tudjuk hozni, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország teljes foglalkoztatású országgá vált, hiszen mindenki, aki dolgozni akar, munkához juthat.

A gyógyszerkasszát az idén 284 milliárd forinttal töltötték fel, de már októberre kimerült. A jelek szerint nem szivárog, hanem ömlik kifelé a pénz az eresztékeken. Hogyan képzeli el a támogatási rendszer megreformálását?

Egyszer tettünk kísérletet a reformra, amikor 2002-ben Mikola István egészségügyi miniszter megállapodást kötött a gyógyszergyártókkal. Ebben rögzítettük, hogy a gyógyszerárak nem növekedhetnek jobban évi 3 százaléknál, s meghatároztuk a befogadandó új gyógyszerek körét is. Ha ezt a megállapodást nem rúgta volna fel a Medgyessy-Gyurcsány-kormány 2002 nyarán, akkor ma a gyógyszerkassza egyensúlyban lenne, és sokkal olcsóbbak lennének a gyógyszerek is. A kormányváltás óta ugyanis több mint harmadával drágultak a medicinák.

Noha a 2002-es országgyűlési választások előtt még azt ígérte az MSZP, hogy számos gyógyszer ingyenes lesz.

Ma már az emberek keserű szájízzel emlékeznek arra, hogy 2002-ben mi minden sok jót és szépet ígértek a mai kormánypártok. Például adócsökkentést, aztán lett belőle több mint 30 adóemelés, megígérték, hogy adókat szüntetnek meg, ehhez képest hat új adófajtát vezettek be. Azt ígérték, hogy ingyenes lesz a munkahely és a lakóhely közti közlekedés, ám ma ennek nyoma sincs. Arra is ígéretet tettek, hogy a diákok ingyen juthatnak majd tankönyvhöz, a nyugdíjasoknak ingyenes gyógyszerről beszéltek. Szóval elhangzott itt minden.

Persze arra is ígéretet tett az MSZP a választások előtt, hogy az Orbán-kormány minden olyan vívmányát megtartják kormányváltás esetén, amellyel javíthatják a választók életkörülményeit. Az egyik fontos vívmánynak a Széchenyi Terv számít, amely azonban igen rövid életűnek bizonyult. Ma már sem programok, sem pénz nincs mögötte. A Fidesz mit tenne, ha újból kormányra kerülne?

A legnagyobb baj, hogy rosszul változtatott a mai kormány. Pedig változtatni tudni kell, ez a politikusi szakma legnehezebb része; ügyesen megváltoztatni valamit, hogy a hasznosítható azért megmaradjon, ami pedig rossz, azt ki tudja javítani. Ez nem sikerült 2002-ben. A jó szándékot nem vonom kétségbe, de azt ígérték, hogy a családi támogatásokhoz nem nyúlnak hozzá, a gyerekek után járó adókedvezmény megmarad. Ezzel szemben épp a napokban szüntették meg ezt a kedvezményt, valamint a 13. havi családi pótlékot is. Azt ígérték, hogy megmaradnak a mezőgazdaságban a családi támogatások, ám már ennek sincs nyoma. Megígérték, hogy tovább viszik a lakástámogatási, otthonteremtési rendszerünket. A Széchenyi Tervről azt állították, hogy kiváló, sőt a résztvevők, a támogatandók körét szélesíteni kell, ehhez képest kiszorították belőle a szuszt. Azért is vagyunk ma nehéz helyzetben, mert ami jó volt az előző kormány eredményeiben, azt nem őrizték meg. Egy kormány munkájában mindig sok javítanivaló van, a mi kormányunkéban is akadtak hibák, lett volna mit kijavítani. De ami jó, azt mindig meg kell őrizni.

Esztergom is a Fidesz-kormány idején jutott 900 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatáshoz fürdőépítésre, és az ország számos településén épültek ugyanilyen segítséggel mára Európa-hírűvé vált wellnes-központok, gyógyfürdők és üdülőcentrumok. Csakhogy azóta a legtöbb épület faláról lekerültek a Széchenyi Tervre emlékeztető táblák és feliratok, amit azzal magyaráznak a cégvezetők, hogy kellemetlenségük, bajuk származhat belőle. Elképzelhető, hogy megint ennyire eluralkodott az országban a politikai félelem?

Részben ilyen az emberi természet, részben pedig van félelem. Én is úgy látom: ma megvallani, hogy valaki polgári érzelmű, hogy a Fideszhez húz, és kormányváltást akar, nem kockázat nélküli, az ilyen embert sok helyen érik retorziók. Járva az országot, sokakkal beszélgetek, és az emberek arra panaszkodnak, hogy jó okuk van a félelemre. Ilyenkor mindig eszembe jut a jó öreg Lakat Karcsi bácsinak, a Fradi legendás edzőjének a mondása. Ő azt mondta: nézd fiam, az a helyzet, hogy én magyar vagyok, keresztény és fradista. Ebben az országban a háromból egy is elég, hogy ne legyen belőlem semmi.

Az MSZP szerint a Fidesz már nemcsak lassítja, hanem végképp megakasztaná a sztrádaépítési programot. Arról azonban soha nem esik szó, hogy az előző kormány alatt egy kilométer autópálya megépíthető volt bő egymilliárd forintból, míg ma a költségek meghaladják a 2,5 milliárdot.

Az egész sztrádaépítési program 1998 után indult, a polgári kormány indította meg. Korábban nem volt ennyire fontos kérdés az autópálya-építés, alig épültek sztrádák a Horn-kormány idején is. Mi ezt központi kérdéssé tettük és a mostani kormány ezt megtartotta, ami helyes. Nem egymás munkáját kell lekicsinyelni. Viszont éppen ezért tartom hibának, hogy visszamenőlegesen leértékelik mindazt a teljesítményt, amit autópálya-építés szempontjából az ország 1998 és 2002 között elért. Amire figyelnünk kell, hogy a mi időnkben valóban fele annyiból megépült egy kilométer sztráda, mint most.

Már nemcsak az általában igen sikeres fideszes önkormányzatok állnak a kormányzati kereszttűzben, hanem valamennyi helyhatóság léte veszélyben forog a jövő évre ígért drasztikus állami elvonások következtében. Ha veszélybe kerül az önkormányzatiság, ön szerint van-e annak realitása, hogy visszaoson a régi, központi irányítású tanácsrendszer?

Az MSZP egyik látványos jelmondata az volt 2002-ben, hogy "Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek!". Ehhez képest ma ott tartunk, hogy Magyarországon előfordulhat, hogy egy önkormányzati vagy szociális intézmény nem tud fizetést adni az ott dolgozóknak, vagy nem tudják kifizetni az öregotthonban az éppen esedékes rezsit. Mindenfajta hitelekkel, pénzügyi faktorálással kell próbálkozni ahhoz, hogy túl tudják élni a soron következő hónapot. Így nem lehet egy országban élni és otthonossá tenni egy várost vagy egy falut. Az önkormányzatiság fontos, a helyben választott első ember, a polgármester szintén fontos, s a testületek is fontosak. Személy szerint azt gondolom azonban, hogy fele ennyi önkormányzati és parlamenti képviselővel is jól elműködne az ország, úgyhogy javaslom, csökkentsük felére a létszámukat.

A Fidesz tervezi-e a párt vezetőjének és a miniszterelnök-jelölt funkciójának szétválasztását a jövő tavaszi parlamenti választások előtt?

Idáig még nem jutottunk el, a miniszterelnök-jelölt személyéről majd valamikor január környékén döntünk, de meg kell várnunk, míg a köztársasági elnök kiírja a választásokat. Ez így illendő. Egészen addig tehát pártelnökként én látom el az irányítási feladatokat.

A választásokig ön szerint helyreállítható-e a jobboldali egység?

Szerintem egység van a jobboldalon. Lehet, hogy a pártok ezt nem veszik tudomásul, de a választópolgárok egységet akarnak és ki is fogják fejezni ezt az akaratukat. Egyébként az a véleményem, hogy az MDF-nek is és más pártoknak is joga van saját irányvonalukat követni. Mi nem akarjuk senkire sem ráerőltetni saját felfogásunkat, sem a barátságunkat, sem a szövetségünket.

Választási patthelyzetben mit csinálna a Fidesz? A kisebbségi kormányzást vagy inkább a nagykoalíciót választaná?

Azt bízzuk a választókra, hogy miként döntenek. Abban biztos vagyok, hogy az emberek változást akarnak.

Az ön szerdai parlamenti meghallgatásán Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő Orbán Viktor likvidálásra szólított fel. Kijelentette, hogy önnek két héten belül el kell tűnnie a politikai közéletből. Gyerekeiért aggódó nagycsaládosként, polgári értékeket vallóként miként éli meg az ilyen és ehhez hasonló rendszeres megnyilvánulásokat?

Régóta ismerem a szóban forgó képviselőt, nyilván rossz idegállapotának tudható be, hogy elragadtatta magát. Szerintem az ilyesmi nem segít. Sok kérdésben van vitája az SZDSZ-nek a Fidesszel, s Eörsi úr és az én felfogásom az élet számos fontos kérdésében eltér. Magyarország jövőjét illetően is, de ez nem ok arra, hogy ilyen hangot üssön meg velem szemben bárki, mint ahogyan én is mindenkinek megadom a tiszteletet. Magyarországnak szerintem a munka, a család, a nemzet és a tisztelet értékeire kellene épülnie.

Az interjút Varjú Frigyes készítette az esztergomi Hídlapban