Élő Anita interjúja a Heti Válasz 2002. október 4-i számában


Lehet kapcsolat a politikusi alkat és egy labdajátékban betöltött szerep között? Orbán Viktorról úgy képzelném, hogy ő csatár.

Támadó középpályás.

Önt viszont védőjátékosnak gondolnám.

Nem talált, én csatárt szoktam játszani. Ha úgy tetszik, Orbán Viktor előtt játszom.

Pedig a politikusi karaktere alapján úgy gondolnám, egy precíz védő, aki az ellenfél minden mozdulatát figyeli.

A gólgyártás, a helyzetek előkészítése a feladatom. Kövér játszik védőt.

Feladom, az elméletem megbukott. Persze a politika inkább a sakkra hasonlít, ahol a következő lépést az határozza meg, hogy az előző helyes volt-e. A Fidesz azt mondja, ellenzékiként is megszavazza a polgárok számára hasznos kormányjavaslatokat. Az MSZP lépése, rendben, akkor beteszem a száznapos csomagról szóló törvényjavaslatba a földtörvény módosítását, amit egyébként a Fidesz elfogadhatatlannak tart. Sakk. A Fidesz megszavazza, majd kitérő lépésekre kényszerül.

A sakkban minden figura látszik, és pontosan tudható, hogy az egyik lépésre a másik milyen lépéssel válaszolhat. A politika inkább a bridzshez hasonlít, ahol a játékos csak a partner lapját látja, az ellenfélét nem. Jó néhány döntést kell meghozni úgy, hogy csak tippelhet, vajon a magas értékű lapok ennél vagy annál az oldalnál vannak-e.

Sokat tanult az MSZP az elmúlt időben, elsajátította azt a kommunikációs technikát, amelynek nagy szerepe volt a Fidesz 1998-as választási győzelmében. Korábban a Fidesz erőssége volt a korrupció elleni küzdelem, ma már mást sem hallunk az MSZP-től csak újabb és újabb ügyeket.

Az MSZP többek között Ron Werber izraeli kampánytanácsadótól megtanulta, miként lehet a média támogatását kihasználva durva, lejárató kampányt folytatni. 2000-ig ezt nem ilyen professzionális háttérrel valósították meg. Most a legközönségesebb eszközöktől sem visszariadva próbálják az ellenfelet besározni, lejáratni, negatív színben feltüntetni. Vállalva azt is, hogy egy-egy ilyen ügy végén a bírósági pert elveszítsék. Kevesen tudják, de a Fidesz több mint hetven pert nyert meg az elmúlt években. A bírósági döntés azonban, amelyben igazat adnak az ártatlanul megvádolt személynek, már nem kelti fel a baloldali média érdeklődését. A negatív kampányok viszont nagyon látványosak.

Van ellenszer a negatív kampányra?

A bírósági jogorvoslat.

Amiről azután nem hall senki.

Nyugat-Európában egy alaptalan vádaskodás miatt kirótt büntetés ellehetetlenítheti a pert elvesztő lapot vagy tv-csatornát. A magyar jogrendszer komoly fogyatékossága, hogy kártérítésként rendkívül alacsony összeget, legfeljebb egy-másfél millió forintot állapítanak meg. Orbán Viktor és felesége most nyert pert a tv2 ellen, mert a tévé valótlanul azt állította, hogy indokolatlan mérvű vagyonnövekedésnek voltak a haszonélvezői. De vannak a párt politikáját érintő durva lejárató kampányok is. Legújabban azzal vádolnak minket, hogy elárultuk az európai uniós csatlakozás ügyét. Holott Orbán Viktor nem tett mást, mint világosan beszélt arról, hogy lehet jól és rosszul csatlakozni az EU-hoz. Görögország rossz feltételekkel lépett be az unióba, és tíz évig szenvedte az ennek következtében kialakult keserves belpolitikai helyzetet. Írország azonban jó feltételekkel tudott csatlakozni. Orbán Viktor a jó csatlakozás három alapfeltételét sorolta fel: a gazdák, a kis- és középvállalkozók versenyképességének javítását, valamint a bérek közelítését az uniós bérekhez. Mi ebben az unióval való szembefordulás?

Az MSZP ezekkel a kampányfogásokkal nemcsak a választásokat nyerte meg, de csúcsot dönt a népszerűsége is.

Három-négy hónap is eltelhet, amíg a választók még úgy gondolják, minden vágyuk, elképzelésük teljesült a választásokkal, de el fog jönni a kijózanodás pillanata. Hiszen világosan látszik, a szocialista párt nem tudja, de nem is akarja választási ígéreteit teljes mértékben teljesíteni.

Emelik a családi pótlékot, a pedagógusbéreket, az egészségügyiek fizetését...

Azok a tanárok, akik azért szavaztak a szocialista pártra, mert elhitték, hogy minden pedagógusnak 50 százalékkal nőni fog a bére, rövidesen megkapják az első új fizetést, és látni fogják, hogy nem emelkedett 50 százalékkal. Az egészségügyiek között is többségben lesznek azok, akiknek jó, ha 20-25 százalékkal gyarapodik a bérük. A közalkalmazottakkal ugyanez a helyzet. A kijózanodás hamarosan megkezdődik. Januárban az új adótörvények hatálybalépésével kiderül: az MSZP választási ígéreteiből semmi nem valósul meg.

Az adó csökkenni fog, a pénzügyminiszter másról sem beszél.

Egyetlen százalékkal sem csökkentették az adókulcsokat. Emlékszik még az SZDSZ óriásplakátjaira? Rámegy a gatyánk is a 20-30-40 százalékos adókulcsokra - ezt olvashattuk. Az SZDSZ 18 százalékos adót ígért, majd kormányra kerülése után csöndben, minden felháborodás nélkül tudomásul vette, hogy mégis maradnak a 20-30-40 százalékos kulcsok.
Az adósávok azért módosulnak.

Az komolytalan lépés, nem jelent igazi változást. Az MSZP azt ígérte, hogy a 20 százalékos kulcsot 13 százalékra, a 30 százalékos kulcsot pedig 25 százalékra csökkenti. Ehelyett az átlagjövedelemmel rendelkezők belecsúsznak a legmagasabb, 40 százalékos adósávba. A középosztályhoz tartozók fizetése pedig csökken. Gimnáziumi igazgatók, tízéves bírósági gyakorlattal rendelkező ítélkező bírák, városi ügyészek, kisvárosi rendőrkapitányok nettó jövedelme lesz kevesebb. Azt az összeget, vagy annak egy jelentős részét, amit az első száznapos program keretében kiosztott a Medgyessy-kormány, jövőre adó- és járulékteher formájában megpróbálja visszavenni.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint kilenc százalékkal csökkent az MSZP előnye. Ezt a kijózanodás kezdetének tekinti?

Ezer példát mondhatnék olyan kampányígéretekre, amelyekről már most eldöntötte a kormány, hogy 2006-ig sem fogja teljesíteni őket.

Ezek egy részét a Fidesz is megígérte. Teljesíthetetlen ígéreteket tettek?

Nem csak ígérni kell, meg is kell teremteni a teljesítéséhez szükséges feltételeket. A lényeg a következetes, tudatos gazdaságpolitika, azaz hogy a magyar gazdaság akkor is fejlődési pályán legyen, és a GDP az EU átlagának kétszeresével nőjön, amikor egyébként Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban recesszió van. A baloldal már két évvel ezelőtt megszorításról, csomagok szükségességéről beszélt.

De most nem csinálnak semmit. A száz napokkal vannak elfoglalva.

Dehogynem. A Széchenyi-tervet megfojtották, az autópálya-építést pedig leállították. Az ígért 800 kilométerből talán 200 kilométer megvalósulhat, de az is külföldi tőkés csoportok kezébe jut majd. A gazdaság szereplői azért támogatták a Fidesz gazdaságpolitikáját, mert előnyös volt számukra, beruházásokra és fejlesztésre ösztönözte őket, így nyereségüket növelni tudták. Ha azonban a kormány visszafogja a gazdaságot, a vállalkozók elbizonytalanodnak, és a pénzüket nem kockáztatják.

Akárhogy lesz is, a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz hatalmas hátránnyal vág neki az önkormányzati választásoknak, és elveszítheti azt az esélyt - amellyel eddig az országgyűlési választások vesztese mindig élni tudott -, hogy a helyhatóságokban legalább megerősítse pozícióit.

Ezek madárjóslások. Azokon a településeken, ahol a Fidesz jelöltjei jól dolgoztak, jó esélyünk van a győzelemre. Akinek azonban harmatos a teljesítménye, annak pártja népszerűségi mutatóitól függetlenül kicsi az esélye a folytatásra. A szocialisták egyébként minden jelöltünket megpróbálják befeketíteni, megrágalmazni. Tóbiás József pártigazgató be is vallotta: kampánystratégia, hogy még a tavaszinál is durvább negatív kampányt kell folytatniuk, mert ez a siker záloga.

A helyzet nagyon hasonlít a tavaszi első fordulóhoz. Az ország tele SZDSZ-es és MSZP-s óriásplakátokkal. Miért ez a visszafogottság a jobboldalon?

A kérdés inkább az: minek köszönhető, hogy az MSZP már a parlamenti választásokkor is jóval többet költött a kampányra, mint a Fidesz, az önkormányzati választásokra pedig nagyságrendekkel többet fordít? Honnan van erre pénze?

A polgári körök megjelenése miatt nem tart attól, hogy túl sok szereplő lesz a jobboldalon, és ez megosztja a szavazókat?

Kivételesen fordul elő, hogy több polgári jelölt versenyez egymással. A települések döntő többségében közös jelölteket indítunk.

A sajtó azt találgatja, mely nagyvárosokat veszíti majd el a Fidesz. Ön szerint lesznek olyan helyek, ahol ennek fordítottjára kerül sor?

Nem bocsátkozom jóslatokba, de nem biztos, hogy a szocialisták örülnek a választások után.

Választókörzetében, Csornán tavasszal Orbán Viktor látogatása kapcsán a helyi vállalkozók összefogtak és renoválták a művelődési ház homlokzatát, hogy a televíziós közvetítés során a városnak ne kelljen szégyenkeznie az omló vakolat miatt. A polgármester válasza az volt erre: az MSZP győzelme és egy pályázati összeg elnyerése után azonnal levereti a friss vakolatot. Helyesnek tartja, ha a pártpolitika megmérgezi a helyi közösségek életét?

Ennek a polgármesternek nem lesz módja semmilyen vakolat leveretésére, mert a polgári oldal erős jelöltet állított vele szemben. Biztos vagyok benne, hogy utódját nem a politikai düh, hanem a jobbító szándék vezérli majd.

A Fidesz csak jövő májusban tartja tisztújító, elnökválasztó küldöttgyűlését. Addig formálisan ön a párt első embere. A polgári oldalt mégis Orbán Viktor vezeti. Hírlik, hogy a volt miniszterelnök májusban sem indul a pártelnökségért.

Május még messze van, kár feszegetni, hogy Orbán Viktor indul-e vagy sem. Majd meglátjuk.

Fotó: Grichisch Tamás