Milan Parivodic, a törvényt előterjesztő szerbiai külgazdasági tárca vezetője csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a politikai üldözöttekről szóló, történelmi jelentőségű jogszabályt, amely "megerősíti a történelmi megbékélést a világban élő szerbek és Szerbia polgárai között, és megveti a jövőbeni erkölcsi egység alapjait". "A jogszabállyal azt akarjuk, hogy utólag - és sokak esetében későn - köszönetet mondjunk azoknak az embereknek, akikben volt bátorság és felelősségérzet, hogy felemeljék a hangjukat a kommunista diktatúra, az erőszak és a modern civilizáció alapértékeinek lerombolása ellen" - hangoztatta Parivodic.
A törvénytervezet rehabilitálja azokat a személyeket, akik bírósági döntés nélkül politikai üldöztetés áldozatai voltak 1941. április 6. óta. Az üldöztetés kárvallottjai a belgrádi kerületi bírósághoz nyújthatják be rehabilitálási kérelmüket. A törvény semmisnek nyilvánítja az érintett személyek ellen hozott döntést, illetve annak minden következményét - beleértve a vagyonelkobzást is -, a kérelmezőt pedig felmenti a bűnösség vádja alól.

A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer ember - jobbára szerb és zsidó - vesztette életét. Két és fél évre rá következett Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Csurog (Curug), Zsablya (Zabalj) és Mozsor (Mosorin) megmaradt teljes magyar lakosságát - azokat, akik túlélték a vérengzést - kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük több száz gyerek. A kivégzett magyarok mindmáig "háborús bűnösök", de ezt Budapest hatvan éven át nem tette szóvá nemzetközi fórumok előtt. Az Országgyűlés csak néhány hónapja fogadott el határozatot arról, hogy elítéli a délvidéki magyar áldozatokkal szembeni eljárást. Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője a hozzátartozók kérésére szerdán az EP elnökéhez és frakcióvezetőihez intézett levelében kérte a délvidéki magyarok felmentését a kollektív bűnösség terhe alól.
Teleki Júlia, a csurogi túlélőket és a hozzátartozókat képviselő "háborús bűnös" - akinek édesapját ugyancsak kivégezték - az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a törvény beterjesztését a parlament elé. Hozzátette: még jobban örülne annak, ha a hatóságok nyíltan beismernék azt, hogy a három település teljes magyar lakosságát kollektív bűnössé nyilvánították. Teleki Júlia birtokában van az a hatósági dokumentum, amelyben édesanyját és családját háborús bűnösnek nyilvánították. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elkobozott vagyont nem lesz könnyű visszaszerezni, mert nincs olyan dokumentum, amely tanúsítaná a rekvirálást, ráadásul az illetékes önkormányzatnál nincsenek adatok a kivégzettekről sem. Teleki Júlia mindmáig nem tudta beszerezni a meggyilkolt édesapja halálát bizonyító halotti bizonyítványt, mert 1944 végétől gyakorlatilag nincsenek adatok meghalt magyar férfiakról.

MTI - fideszfrakcio.hu