Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes a víz-, csatornadíj-emelések kapcsán elmondta, hogy az 1995-ös privatizáció óta a tarifák a gazdasági folyamatoknak és a fogyasztási trendeknek megfelelően alakulnak. Ez utóbbi mértéke folyamatosan csökken, s emiatt a fajlagos költségei növekednek a cégeknek.

Zsinka László MIÉP-Jobbik frakcióvezető elhibázottnak tartotta a privatizációt, amelynek kapcsán a külföldi befektetők szerinte már visszakapták a befektetésüket, s a következő 15 évben extraprofithoz jutnak. Felvetette, hogy a német nyelvterületen jól működő egységes városi közszolgáltató cég létrehozására, s minimum a víz-csatorna-vállalatok összevonására volna szükség Budapesten is. Indítványozta, hogy a főváros kezdeményezze a kormánynál az önkormányzattól független vízi közmű árhatóság létrehozását.

Kupper András Fidesz-frakcióvezető szerint is sikertelen volt a vízi közművek magánosítása. Megjegyezte, hogy Debrecenben jól működik az egységes önkormányzati közszolgáltató cég.

Atkári János sikeresnek tartva a privatizációt, úgy vélte, az alapgondot az jelenti, hogy a fővárosi képviselők a közműcégek érdekeit előbbre valónak tartják a tulajdonos és a fogyasztók érdekeinél.

A BKV 10 százalékos tarifaemelése az idei évről áthúzódó hatással együtt 12,6 százalékos drágulást jelent. A vonaljegy ára 185 forintra, a dogozói bérleté 6.900 forintra, a tanulói bérleté pedig 2.600 forintra emelkedik. Vajda Pál közölte, hogy a jelenlegi 42 százalékos tarifa-bevételi finanszírozás nem elegendő, ezért hosszú távon reálértékű tarifaemelésre lesz szükség.
Az ellenzékiek szerint a tarifaemelés miatt tovább csökken a tömegközlekedést használók száma, illetve több lesz a bliccelő. Nehezményezték, hogy a BKV nem kap megfelelő támogatást az államtól, noha a főpolgármester szerint soha nem volt jobb kapcsolat a kormány és a főváros között mint jelenleg.

MTI - fideszfrakcio.hu