A kabinet ugyanis a fogyasztói árak, a kamatok és az árfolyamok, de még inkább a költségvetés minden képzeletet felülmúló hiányának, illetve az államadósságnak az ügyét magasabb szempont, az ország szociális biztonsága alá kívánja rendelni. Mert "nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat" - magyarázta Gyurcsány Ferenc a portugál elnöknek.
Minden magyarok miniszterelnöke nem először élt ezekkel a fordulatokkal. "Nem akarok Párizst, és soha nem fogok olyan gazdasági programot elfogadni, mint Szlovákia, amelynek éhséglázadás és gyújtogatás lett a következménye" - jelentette ki két hete, amikor vidéki lapok főszerkesztőivel találkozott. Most úgy gondolhatta: ha ez a szólam jó volt a hazai sajtóirányítók szamárvezetőjének, bizonnyal megteszi az Európai Bizottság elnökének is.
Hogy a kormányfő egy mondatban hozta össze a szociális juttatások megfelezése miatt 2004-ben Szlovákiában fosztogató romákat a most zavargó franciaországi bevándorlókkal, heveny utalást téve a magyarországi cigányság helyzetére, felszínesség. Hogy a Bokros-csomagra csak mint a gazdaság rendbetételét eredményező huszárvágásra emlékező baloldal vezetőjeként Gyurcsány Ferenc elrettentésként emlegeti a szociális fűnyírót, már következetlenség. Hogy valaki jószerivel ugyanazon levegővétellel beszéljen az Európa csodálatát kivívó magyar gazdasági csodáról és tegyen közzé éhséglázadásról szóló látomásokat, merő szemfényvesztés.
A legfőbb baj azonban a kijelentéssel az, hogy nem áll mögötte az igazság aranyfedezete. Ha ugyanis így lenne, az elsők között méltányolnánk a törekvést, hogy népe érdekében a miniszterelnök birokra kel még az unió vezetőivel is. A fájó igazság ezzel szemben az, hogy a kormány által beterjesztett 2006-os költségvetés kárvallottjai között előkelő helyen szerepelnek a legkiszolgáltatottabb rétegek. Legyen szó családi pótlékról vagy szociális intézményekről, igazoltan rászorulókról vagy nagycsaládosokról, se szeri, se száma azon tételeknek, amelyek összege a 2005-ös támogatáshoz képest jelentősen csökken. Köztük is a legbeszédesebb adat: a kormány a romatelepek felszámolására az idei 800 millió helyett mindössze 400 millió forintot kíván fordítani. Nos, ennyit az éhséglázadás megelőzéséről.
Az euróövezeten kívül is van tehát élet - adta értésre Gyurcsány Ferenc. És az unióellenességre egyre inkább rájátszó politikus pálfordulását szemlélve talán még azt is megérjük, hogy egy szép napon azt találja mondani: az unión kívül is van élet. Az lesz az a nap, amikor Orbán Viktorból egy csapásra a nemzetközi tőkét kiszolgáló globalista lesz, és ha ez így megy tovább, tán az a pillanat sincs messze, amikor kormányfőnk jól felfogott kampányérdektől vezérelve fölveti az unióból való kilépés lehetőségét is. Mibe kerülne az - neki?

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu