Tony Blair brit miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöki tisztét is ellátja, kelet-európai meggyőző túrára indult. Ukrajnán kívül felkeresi az uniós balti-országokat is, majd ma Magyarországon a visegrádi négyek vezetőivel tárgyal. Blair nem is annyira titkolt célja, hogy meggyőzze az újonnan csatlakozott uniós tagállamokat: fogadják el az unió költségvetéséről szóló brit javaslatokat, amelyek az újaknak ugyan semmi hasznot nem hoznak, viszont legalább a britek jól járnának velük.
Az Európai Unió 2007-től kezdődő és 2013-ig terjedő időszakára vonatkozó költségvetés komoly kihívások előtt áll: a tagországok eltérő érdekei miatt ezidáig nem született megállapodás. A korábbi luxemburgi elnökség idején 2005 júniusában halvány remény volt még arra, hogy kompromisszumra jussanak a tagállamok, azonban a brit, francia, német stb. érdekek erősebbeknek bizonyultak a kompromisszum-készségnél.
A vita egyik fő kirobbantói akkor is a britek voltak akiktől a tagországok egy része szívesen elvenné a nekik járó évi többmilliárd eurós "visszatérítést" (A britek kis mezőgazdaságuk miatt a legnagyobb uniós befizetők lennének, ezért Margaret Thatcher 1985-ben visszakövetelte az uniós hozzájárulás egy részét.)
Tony Blair miniszterelnök és Jack Straw külügyminiszter viszont kitartott azon álláspontja mellett, hogy az Unió költségvetése aránytalan és igazságtalan, változatlanul fennállnak azok a körülmények, melyek a brit rabatt létjogosultságát igazolják. Ők viszont a 2013-ig rögzített agrártámogatások (Common Agricultural Policy - CAP) rendszerét tartják elfogadhatatlannak, amelyek az EU költségvetés 42 százalékát emésztik fel. A svédek és a hollandok pedig azt elégelték meg, hogy fejenként ők járulnak hozzá a legtöbb pénzzel az unió fenntartásához, a franciák pedig a három ország ellenében az agrártámogatását féltették.

Önkéntes lemondás és a "budapesti formula"í/b>

Luxemburgban az újonnan csatlakozott országok - köztük Magyarország is - odáig ment, hogy hajlandó lett volna lemondani a nekik járó támogatások egy részéről, hogy megszülessen a megegyezés, azonban a régiek ezt nem fogadták el.
Gyurcsány Ferenc akkor azt nyilatkozta: "Magyarország számára az elvileg elképzelhető legrosszabb kompromisszum is jobb, mint a pénzügyi perspektíva hiánya 2007-től".
Gyurcsány még rögtön júniusban "budapesti formula", vagy más néven "budapesti kompromisszum" elnevezéssel javaslatot fogalmazott, melyben indítványozza, ha nem sikerül a hét évre szóló költségvetést elfogadtatni, akkor dolgozzanak ki egy három évre szóló átmeneti költségvetési tervet. A miniszterelnök formulája azonban nem aratott osztatlan teszést sem az unióban, sem itthon.
Luxemburgot közben Nagy-Britannia váltotta az elnökségben, s a brit miniszterelnök, ahogy közeledünk a decemberben esedékes uniós csúcstalálkozóhoz, újabb ötletekkel állt elő. Javaslatainak lényege a kiadáscsökkentés, amely minden tagállamot érintene, ennek érdekében hajlandó lenne lemondani saját országa visszatérítésének egy részéről is - igaz, sokkal kisebb mértékben, mint azt a többiek szeretnék. Blair javaslatai elsősorban a szegényebb országokat - köztük Magyarországot - igencsak hátrányosan érintenék, azok ugyanis - a mezőgazdasági támogatások összegének 2013-ig történt bebetonozottsága miatt, más lehetőség hiányában - a strukturális alapokat nyirbálnák meg.

Gyurcsány Euroszkeptikus Ferenc

Blair javaslatai sem nyerték el azonban a tagországok osztatlan teszését. Az újak természetesen a már a zsebükben érzett pénz elvesztésétől félnek, de a régiek sem elégedettek.
Gyurcsány Ferenc kiábrándultan jegyezte meg a FAZ-ban: "jelenleg nem létezik elegendő eltökéltség az európai álom megélésére". Ugyanakkor az ír miniszterelnökkel tartott november 25-i találkozóján további engedményeket is kilátásba helyezett: "Mindegyikünk abban érdekelt, hogy akár kompromisszumokkal is legyen költségvetés, mert ha az uniós pénzügyi perspektívákat az Európai Parlamentnek kell megállapítania, az minden bizonnyal sokkal nehezebb és rosszabb szituációt fog jelenteni" - jelentette ki. (Ezt rögtön cáfolta is Surján László, az Európai Parlament néppárti képviselője: "Az Európai Parlament - választói iránti felelőssége miatt - nem fogad el olyan megszorításokat, amelyek veszélyeztethetik céljai megvalósulását. Amennyiben nem jön létre az intézmények közötti megegyezés, az Európai Parlament dönt a költségvetésről. Ebben az esetben a támogatások nagyobbak lesznek, mint a nyári luxemburgi vagy az azt még csökkentő brit javaslat" - hangsúlyozta Surján.)
Néhány nappal az idézett gyurcsányi kijelentés után már egészen másról beszélt a miniszterelnök. November 29-én, a Nap-kelte műsorában - miközben kárhoztatta azt az "empátiát", amellyel a britek kezelik az új országok problémáját -, már úgy vélte: nem kell 2007 előtt egy évvel feltétlenül, bármi áron költségvetést készíteni.
Mindeközben meg is fenyegette a gazdagabb uniós országokat: "Ha elviselhetetlen különbség támad a különböző országok között, az nagyarányú elvándorláshoz vezet..." - jelentette ki a Financial Times november 30-i számában. Ezzel "óvatosan" arra is utalt, hogy a brit szűkkeblűség növekvő bevándorlást indíthat el a régi tagországokba.
Szájer József és Surján László közös sajtótájékoztatón reagált Blair és Gyurcsány kijelentéseire. Az EP kéviselők amellett, hogy helytelenítették a brit javaslatot, azt is elismerték:az uniós költségvetés " tekintetében a kormány helyzete nem könnyű, nehéz helyzetbe hozta magát". Az a tény, hogy Magyarország az utolsó pillanatban jelentős engedményekre lett volna hajlandó a júniusban tárgyalt luxemburgi kompromisszumos javaslat elfogadása érdekében, a későbbiekben gyengíti az ország tárgyalási pozícióját - mondta Szájer. Surján László hozzátette: "Nem tudok egyetérteni a kormánnyal abban, hogy egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal rontjuk az esélyeinket".
Tony Blair pénteken Budapesten tárgyal. Hogy mi lesz a kormányfő éppen aktuális álláspontja, azt még nem tudjuk. Az szinte biztosnak látszik, hogy a visegrádi együttműködés négy országának vezetője közös felhívást ad át Tony Blairnek. Ebben felszólítják, hogy biztosítsa az igazságos és gyors megállapodást a 2007-2013 közötti időszak EU-költségvetéséről.

Forrás: mno.hu, eurohirek.hu, magyarorszag.hu

fideszfrakcio.hu