London nem biztos az EU-költségvetési alkuban

2005. december 4., 12:43

A brit kormány - illetékes miniszterének hétvégi nyilatkozatai szerint - továbbra sem bizonyos abban, hogy a december közepi EU-csúcson egyezség születik a 2007-2013-as uniós költségvetésről, bár a brit sajtó úgy tudja, hogy a soros EU-elnöki posztot betöltő London jelentős engedményekre is kész saját visszatérítése ügyében; igaz, állítólag az agrártámogatásokban is érezhető lefaragásokat fog javasolni a kelet-európaiaknak szánt támogatások visszafogása helyett.

Douglas Alexander brit EU-ügyi államminiszter vasárnap, a BBC tévé politikai magazinműsorában a költségvetési siker esélyeiről csak annyit mondott: majd a jövő hét végére "esetleg kiderül", hogy elérhető-e az egyezség. Előzőleg, a Sunday Telegraph című vezető brit konzervatív vasárnapi újságnak Alexander azt mondta: ha nincs alku, az "nagyon hátrányos lenne ..., de lehet, hogy végül ez lesz a helyzet".
A The Sunday Times értesülése szerint a brit kormány, amely hétfőn leteszi költségvetési javaslatait a brüsszeli bizottság asztalára, évi 1 milliárd fonttal (365 milliárd forinttal) szeretné csökkenteni a közös agrárpolitika alapján kifizetett mezőgazdasági támogatásokat a következő költségvetési időszakban. Ez a legnagyobb egyedi tétel az uniós költségvetésben; éves kiadási összege hozzávetőleg 30 milliárd font (11 ezer milliárd forint).
A brit elnökség azzal, hogy a kelet-európai új tagok felzárkóztatási támogatásai helyett az agrárkiadásokat próbálja inkább visszafogni, igyekszik leszerelni azokat a bírálatokat, amelyek szerint Tony Blair miniszterelnök a kelet-európai tagországoktól akar pénzt elvenni - írta a The Sunday Times. A lap szerint a brit javaslat alapján ehelyett az agrártámogatások Franciaországhoz hasonló gazdagabb kedvezményezettjei jutnának kevesebb pénzhez.
A Financial Times hétvégi kiadása ugyanakkor úgy értesült, hogy London feladna összesen 6-9 milliárd eurót (4-6 milliárd fontot) a neki 1984 óta járó uniós visszatérítésből is a következő teljes EU-költségvetési időszakban oly módon, hogy a kelet-európai új tagoknak szánt fejlesztési juttatásokat kiveszik a brit visszatérítés számítási képletéből. Az ebben a formában kizárólag Nagy-Britannia által felvett visszatérítés közvetlenül kötődik az uniós költségvetési kiadások mértékéhez és változásaihoz, és a tíz új tagország csatlakozásával kibővülő költségvetés révén - reform nélkül - elvileg a Londonnak juttatandó összeg is meredeken emelkedne. Brit sajtójelentések szerint erre még Blair is azt mondta minapi budapesti tárgyalásai után, hogy "ez nem lenne helyénvaló". A Financial Times szerint Tony Blair komoly engedményt tesz a brit visszatérítés megnyirbálásával, mivel a hivatalos londoni álláspont eddig az volt, hogy amíg az EU agrártámogatását nem alakítják át még radikálisabban, addig a visszatérítés mértéke sem lehet alku tárgya.
A most már évente csaknem 5,5 milliárd eurós - a teljes EU-költségvetési kiadási főösszeggel együtt növekvő - brit visszatérítést, amely a jelenlegi költségvetési patthelyzet egyik központi eleme, még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki ötéves harc árán 1984-ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia befizetéseihez képest elenyésző mezőgazdasági juttatásokban részesül.

MTI - fideszfrakcio.hu