A hívek rózsafüzér imádsága után következett a szokásos előadás, melynek keretében mindig az adott szent vagy hitvalló életútját kerül ismertetésre. A meghívott előadót és a híveket Sárai Attila helyi plébános, a Pázmaneum Társulás alelnöke köszöntötte, aki nemrég került a helyben lakó lelkipásztort sokáig nélkülöző egyházközségbe. Szentpéterről, Attila atya előző helyéről 1 autóbusszal érkeztek a hívek a jelenlegi lelkiatyjukkal. Ezúttal Ft. Brenner József szombathelyi püspöki helynök tartotta az előadást, testvére, a bolsevik gonosztevők által meggyilkolt Brenner János életéről és boldoggá avatásának folyamatáról. József atya családjukról szólva elmondta, hogy felvidéki gyökereik vannak, hiszen édesanyjuk a Trencsén megyei Bánról származott. Megható előadásából megismerhettük testvére, János életét, áldozatos munkáját.
Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én. A családnak második fiúgyermeke, később mindhárom fiúból pap lett. Az iskolák államosítása után Zircre ment azzal a szándékkal, hogy belép a ciszterci rendbe. A szerzetesek szétszóratása után titokban lett novícius, és egyszerű fogadalmat tett. Tanulmányait a Győri Szemináriumban fejezte be.
1955. június 19-én megyés püspöke pappá szentelte és újmisésként a magyar-osztrák határ mellett található Rábakethelyre küldte káplánnak. A fiatal káplán buzgó munkája fellendítette a hitéletet. Buzgó lelkipásztori tevékenységét nem jó szemmel nézték azok, akik az 1956-os forradalom leverése után legfőbb ellenségeiket az egyház papjaiban látták. Máig sem tisztázott körülmények között 1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén kicsalták plébániai lakásából. A templomban nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével, aki kihívta a plébániáról, a dombtetőn keresztül vezető gyalogúton elindult Zsida község felé. A két falu között megtámadták és kegyetlen brutalitással, 32 késszúrással megölték. Az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) forgatókönyve szerint halálának oka buzgó lelki pásztori tevékenysége. Céljuk a megfélemlítés volt. A körülmények arra engednek következtetni, hogy az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) jóváhagyásával szemelték ki Brenner Jánost. A gyilkosság elkövetői mégsem érték el a céljukat. A hívek a gyilkosság folytán még jobban ragaszkodtak a vértanú káplánhoz. Tiszteletét nem csak őrizték, hanem tovább is adták. Az 1956-os forradalom után országszerte hét papot öltek meg. Az emberek véleménye szerint a titkosrendőrség és az ÁEH a püspököket és a buzgón dolgozó papokat akarta megfélemlíteni. A gyilkosságokon kívül több papot vertek meg és kényszeríteni próbálták őket az állammal való együttműködésre. Itt nemcsak testi, hanem lelki terrort is alkalmazott a diktatúra a megfélemlítésre.
A tisztalelkű, buzgó lelkipásztor vértanúhaláláról hosszú évtizedekig nem volt szabad beszélni, képeit levetették a Győri Szeminárium faláról.
A szombathelyi szalézi templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sírján újmisés jelmondata olvasható: Az Isten-szeretőknek minden a javukra válik!
Brenner János tisztelői 1993-ban létrehozták a Brenner János emlékhely alapítványt. Az a célja, hogy Brenner János emlékét méltó módon megőrizzék. Ennek érdekében emlékkápolnát építsenek fel, az emlékhelyeket fenntartsák, emlékét őrizzék, életét és tetteit feltárják, továbbá a boldoggá avatást támogassák. Az alapítvány Zsidán emlékkápolnát építtetett, amelyet dr. Konkoly István megyéspüspök 1996-ban szentelt fel. A szombathelyi egyházmegye 1999. október 3-án hivatalosan is elindította Brenner János boldoggá avatási ügyét.

Miután a hívek megismerhették a vértanú káplán életét, és azon belül betekintést nyerhettek a kommunisták által alkalmazott testi és lelki terrorba, az ünnepi szentmisén imádkoztak Brenner János boldoggá avatásáért. A szentmise főcelebránsa Brenner József atya 15 oltártestvérével együtt mutatta be a legszentebb áldozatot a szímői Szent Márton plébániatemplomban. Szentbeszédében szólt az ádventi felkészülésről, a Jézus várásról és a bűnbánatról.
A szentmise végén Horváth Róbert atya meghívta a jelenlévőket az Imakilenced 4. megállójára, az alistáli egyházközségbe, mely Árpád-házi Szent Margit ünnepén kerül megrendezésre.
A megemlékezés a pápai és magyar himnusz eléneklésével ért véget a templomban. A zarándok hívek ezután a lelki felfrissülés mellett szeretetlakomában is részesülhettek a szímői egyházközség tagjainak jóvoltából. A lelkiatyák megtekinthették a falu híres szülöttének, Jedlik Ányos tudós bencés szerzetesnek a tiszteletére berendezett emlékszobát és megismerkedhettek életútjával, melyet Bób János, a falu polgármestere ismertetett.

Pázmaneum/Karaffa Attila