"A népszavazás eredményét tudjuk, ahogyan azt is, hogy a határon túli magyar közösségek mély csalódottsággal vették tudomásul mind az eredményt, mind a magyar kormány riogatós, kirekesztő szociáldemagóg kampányát. A népszavazás mindenről szólt, csak a valóságról nem. Emiatt a határon túli magyarok a mai napig idegenrendészeti kérdésként szerepelnek a különböző anyaországi állami struktúrákban és a jogi meghatározásokban" - olvasható Kasza József hétfői állásfoglalásában, amely szerint az egységesülő Európa éppen ellenkezőleg, a népek, a nemzetek összefogását, az azonos elbírálást mutatja az esély- és a jogegyenlőség területén.

A legbefolyásosabb délvidéki magyar párt elnöke rámutat arra, hogy ma egy litván, észt, spanyol vagy olasz állampolgár lényegi megkötések nélkül vállalhat munkát, taníttathatja gyermekét Magyarországon, a délvidéki és kárpátaljai magyarságnak ahhoz is vízum kell, hogy egyáltalán beléphessen területére. "Márpedig ez - szigorúan nézve az alkotmány betűjét - alkotmányellenes" - szögezi le Kasza, aki szerint egy év elmúltával is csupán "ködös körvonalait" lehet látni a helyzet megoldásának, s az anyaországi politikai elit nem is törekszik a kérdés tartós és megnyugtató rendezésére. "Mert megítélésünk szerint a készülődő alkotmánymódosítás ezer sebből vérzik..." - írja Kasza, aki szerint a január elejétől életbe lépő nemzeti vízum sem az, aminek indult. A pártelnök arra figyelmeztet, hogy 2007-ben, a schengeni rendszerhez való csatlakozáskor érvényét veszti a mostani, aránylag enyhe vízumpolitika, a délvidéki magyarság többsége pedig nem tud majd eleget tenni a legszigorúbb schengeni megkötéseknek.

A Magyar Szó című újvidéki napilap hétfőn azt írja: a tavaly decemberi népszavazás legnagyobb eredménye az, hogy "teremtett egy újabb évfordulót", amelyen újra el lehet mondani a már oly sokszor elismételt frázisokat és szidni lehet a másik oldalt. "És nem is ez a baj, hanem sokkal inkább az, hogy mi, határon túli magyarok ennél többet soha nem is kaptunk az anyaországtól. Ráadásul: talán többre nem is igen számíthatunk. Akárhány kormányváltást is produkáljanak a legnagyobb politikai pártok" - írja jegyzetében Mihájlovits Klára, aki szerint a legszörnyűbb az egészben az, hogy az egész népszavazásos hercehurca nem a határon túli magyarokról szólt, akik ennek csak afféle "melléktermékei" voltak.

"Rajtunk csattant az ostor. Elsősorban arra fizettünk rá, hogy a magyar politikai közélet nem ismeri a középutat, nem ismeri a kompromisszumot" - írja Mihájlovits Klára.

MTI - fideszfrakcio.hu