A magyar emberek szempontjából nem is a csatlakozás időpontja a legfontosabb, hanem hogy a vagyont, a nyugdíjat és fizetést, amit ma forintban tartunk nyilván, milyen árfolyamon váltják majd át euróra - állítja interjújában a háromgyerekes politikus, aki a családtámogatási rendszer átalakítása kapcsán állítja: nagyon fog hiányozni a pénz a családoktól, amit a Gyurcsány-kormány a jövő évtől elvesz.

- A Fidesz a jövő évi költségvetésben legalább 150 milliárdos átcsoportosítást látna jónak. Milyen területeken mutatkozik beavatkozási szükséghelyzet?

- Számos kármentő javaslatunk van, mert rossz költségvetésnek tartjuk a parlament elé került jövő évi előterjesztést. De ugyanezt állítják az elemzők és az Állami Számvevőszék szakemberei is. Elképesztő, hogy az ÁSZ szerint megalapozatlan a költségvetési javaslat, a bevételeket sok területen túltervezettnek ítélik, a kiadásokat pedig alultervezettnek tartják. Ezért mondjuk, hogy módosításra van szükség. Mi pontosan 156 milliárd forintos átcsoportosítást javaslunk az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer, a munkahelyteremtés gondjainak csökkentésére. A Fidesz faluparlamentjeinek tapasztalatai alapján különösen fontosnak tartom a települések működtethetőségét. Hiszen ha a mostani, kormánypárti normatívák kerülnek a végleges költségvetésbe, akkor például kiegészítő óvodai vagy iskolai támogatások szűnnek meg jövőre.
Az időskori napközi otthonos ellátást jó néhány ezer forinttal kisebb normatívából kell megoldani. Ezekből pedig nagyon súlyos problémák származhatnak. A másik kiemelt területnek az egészségügy számít. Idén a gyógyszerkasszánál körülbelül 330 milliárd forintot költünk el gyógyszerek ártámogatására, ám jövőre már csak 298 milliárdot tervezett a kormány. Tehát még annyi pénzt sem, mint ebben az évben, így vagy 30-40 milliárd forintot kellene megtakarítani az ártámogatások csökkentésével, vagy ami még rosszabb, gyógyszeráremeléssel szükséges előteremteni a hiányzó pénzt. Ezért nyújtottuk be a módosító javaslatainkat, és remélem, a kormányoldal megfontol közülük néhányat

- Milyen markáns különbségek mutatkoznak az Orbán-kormány és a Gyurcsány-kormány utolsó évi költségvetése között?

- Teljesen más gazdasági körülmények között jött létre a 2002-es és a 2006-os költségvetés. Mi kétéves költségvetést terveztünk, amivel szemben nem az volt a kifogása a ma kormányon lévő ellenzéknek, hogy megalapozatlan, hanem mindenáron azt keresték, hová kellene még több pénzt juttatni. Most, a 2006-os büdzsé tervezésekor viszont oda jutottunk, hogy azon vitatkozunk, egyáltalán tarthatók-e még a hiányszámok, és hogy tud-e munkahelyeket teremteni a tervezet. Ma tehát merőben más helyzet van. Azt se feledjük, három évvel ezelőtt még létezett a Széchenyi-terv, működött az otthonteremtési támogatás, a turizmusra és a vendéglátásra jókora támogatásokat folyósítottunk. Ma ezzel szemben széttárja kezeit és az Európai Unióra hárítja a felelősséget a kormány.

- Visszatekintve ma már pontosan látható, az Orbán-kormány gazdaságpolitikai döntéseit milyen célok vezérelték. Napjainkban azonban még nem készült leltár, hogy hova jutottak az akkoriban indított programok. Önök tudják, mi maradt mindabból, amit hasznosnak gondoltak?

- Számos területen megszűnt a vállalkozások támogatása, a Széchenyi-terv több programja is. Utóbb azt állította a mostani kormány, hogy nem akar tőkepótló hiteleket nyújtani a vállalkozásoknak, legfeljebb különböző hitelek kamattámogatását tudja vállalni a költségvetésben. De a veszteséglistán szerepel az otthonteremtési támogatás is, amelynél csökkentették a kamattámogatást, mérsékelték az igénybe vehető állami támogatás időtartamát, és a felhasználható személyiadó-kedvezményt évi 240 ezer forintról 120 ezerre redukálták. Ez mind-mind azokat érintette hátrányosan, akik kisvállalkozást működtettek vagy saját otthonteremtésükön fáradoztak. Újfajta adóbeszedési módszerekkel is megismerkedhettünk az elmúlt években például az áfa-visszatartás során. Éppen ezért javasolta a Fidesz: garantáljuk törvényben a vállalkozásoknak és az embereknek, hogy ami hasznos kormányzati döntés volt az elmúlt időszakban, azt érintetlenül kell hagyni, amit pedig közülük ez a kormány megszűntetett, vissza kell állítani.

- Napjaink egyik fontos ütközőpontja a szocialisták és a Fidesz között, hogy mi legyen a családokkal. Ez a téma lépten-nyomon visszaköszön, ha adószámításról, fejlesztési programokról vagy családtámogatásról esik szó.

- A családtámogatásnál teljesen más filozófiában gondolkodik a mostani kormány, mint az előző, amelynek sikerült elérnie, hogy a már meglévő támogatási formák mellett olyan kiegészítő támogatás is létezzen, amely a gyermeket vállaló és valamilyen jövedelemmel rendelkező családokat segíti. A családi pótlékot tehát nem töröltük el - ahogyan ezt állítják politikai ellenfeleink -, sőt az Orbán-kormány idején indítottuk útjára a kiegészítő családi pótlékot. Fontosnak tartottuk, hogy a jövedelemből az állam kevesebbet vegyen el azoktól, akik gyermeket nevelnek, és hogy adózáskor legyen szempont: egy jövedelemből hányan élnek meg, abból hány személyt kell eltartani. Sajnos a mostani kormány mindezen drasztikusan változtatott, így 2006-ra oda jutunk, hogy az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik az adókedvezmény. Ez a kedvezmény egy gyermeknél háromezer, kétgyerekeseknél gyermekenként négyezer forint volt. Nagyon fog hiányozni ez a pénz a családoktól, különösen, hogy egyaránt megszűntetni tervezik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét és a 13. havi családi pótlékot. Mi tagadás, mindezt csak szerény mértékben lesz képes pótolni, ha a családi pótlék összegét a duplájára emelik.

- Az államháztartás ma már nemhogy egyensúlyban nincs, de attól kell félni, hogy a túlköltekezés miatt összeroppan a büdzsé. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az elmúlt, szűk négy évben példátlan módon felduzzasztották a külső államadósságot. A Fidesz erre soha nem mulaszt el rámutatni, a kormányoldal viszont mindig azt kérdi, mondja meg az ellenzék, honnan, kiktől vegyék el a pénzt a hiány pótlására.

- Nem azt kell megmondani, hogy honnan vegyünk el. Örökösen azon vitatkozunk, hogy hol szorítsunk a nadrágszíjon, honnan faragjunk le. A jelenlegi kormány ezzel meg is próbálkozott, de semmi eredménye nem volt. Hiába vonták meg a gyermekes családok támogatásait, hiába csökkentették az otthonteremtés kedvezményeit, a költségvetés ettől nem került egyensúlyba. Ezért inkább azt kellene megnézni, hogy miként lehetne ösztönözni a gazdaságot, hogyan lehetne úgy elindítani gazdaságfejlesztési programokat, hogy azok jótékony hatással legyenek az államháztartásra. Az Orbán-kormány idején ezt a célt szolgálta a Széchenyi-terv, vagy ez volt a vállalkozók által igénybe vehető beruházási adókedvezmény. Azóta azonban egyáltalán nem indultak ezekhez hasonló programok.

- És rendelkezik-e valamilyen titkos recepttel a Fidesz, amit azonnal elő lehetne kapni kormányváltás esetén?

- Tanultunk a hibákból, amiket az előző kormányzati ciklusban elkövettünk. De akadnak szép számmal általunk korábban elért eredmények is, amelyeket feltétlenül meg kellene őrizni. A mi időnkben például nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliek száma, a gazdaság teljesítménye tartósan jó volt, és mérséklődött az államadósság mértéke is. Ezért mondom, hogy vissza kell nyúlni azokhoz az elemekhez, amelyek egyensúlyőrző gazdaságpolitika mellett javították az életminőséget Magyarországon.

- Ez így kicsit általános, említene konkrétumokat is?

- Négy kitörési pontot látok 2006-ra, ebből az egyik a hitelesség visszanyerése. Természetesen a gazdasági hitelességről beszélek, bár a politikára is igaz ugyanez. Hiteltelenséggel ugyanis nem lehet tőkét csábítani az országba és ilyen körülmények között a hazai vállalkozások számára sem mutatható fel biztató jövőkép. Ezzel együtt vissza kell térni ahhoz, hogy az állam nem működhet jogrenden kívül, saját gazdálkodásánál is érvényesítenie kell a jogszabályokat. Nem úgy, mint most a Belügyminisztérium, amely jelentős mértékű társadalombiztosítási járuléktartozást halmozott fel. Milyen állam az, melyben az állami intézmények sem tartják magukra nézve kötelezőnek a jogszabályokat?! A harmadik, azonnal elvégzendő feladat lenne a versenyképesség javítása, s ez alatt a Fidesz jelentős adócsökkentést ért. Abban gondolkodunk, hogy lesznek olyan vállalkozói területek, amelyek a munkahelyteremtés érdekében adókedvezményeket fognak kapni. Többek között a kisvállalkozásokra gondolok, amelyeknek éves árbevétele százmillió forint alatt van, azok 16 helyett csak 8 százalékkal adózzanak. De itt van például az osztalékadó mértéke. Azt nem emelni kellett volna, ahogy a jelenlegi kormány csinálta, hanem éppenséggel csökkenteni. Mi a mai 25 százalékról ezt az adófajtát 18-ra csökkentenénk. És azt is szeretnénk, ha a vállalkozói járulék fizetése nem kötelező, hanem önkéntes lenne. Ezekkel az új szabályokkal hagynánk több pénzt a vállalkozásoknál, abban bízva, hogy az így támogatott munkahelyteremtő beruházásokból a gazdaság egésze fog profitálni. Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos kérdés az euró bevezetése. Ebben társadalmi egyetértést szeretnénk teremteni, hogy lehetőség szerint minél előbb csatlakozhassunk az euró-övezethez.

- Ön, Orbán Viktor és Matolcsy György a gazdasági élet szinte valamennyi megkerülhetetlen szereplőjével találkoztak már az elmúlt hetekben. Mire ez az összehangolt offenzíva? A tapasztalat azt mutatja, szavazatokra biztosan nem számíthatnak a gazdasági vezetők részéről.

- Nemcsak meggyőzni kell az embereket, hanem meg is kell hallgatni azokat, akik kis- és nagyvállalkozók, kisebb-nagyobb cégeket vezetnek, alkalmazottjaik vannak, vagy saját családjukat tartják el. Elhatározásunknak már vannak kézzelfogható eredményei, például az áramdíj csökkentésének ügyében. Éppen a gazdasági konzultáción derült ki, hogy a feldolgozóipari vállalkozások jelentős része panaszkodik a magas energiaárakra. Ezt tehát mindenképpen orvosolni kell. De nem várhatunk a választásig sem, ha lehet, már most el kell kezdeni lépéseket tenni. Ezért vetette fel a Fidesz, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat például a hosszú távú áramvásárlási szerződések módosításának ügyében.

- A jelenlegi kormányfő, de a kormánytagok is rendszeresen elismétlik, hogy a szegények, a lecsúszottak milliós táborának segélyezését és a sokkal kisebb számú, tehetős üzleti réteg "helyzetbe hozását" tartják elérendő céljuknak. Ebből is látszik, a társadalom gerincét adó polgári rétegről ez a politikai garnitúra levette a kezét. Ha önök kerülnek kormányra jövő tavasszal, már csak a feladat nagysága miatt is nem tart-e majd túl sokáig az állami-politikai preferenciaváltás?

- Nem kell mindig mindent újrakezdeni. Valamennyi kormánynak vannak olyan döntései, amelyek hasznosak, és akadnak rossz lépések, amelyeken változtatni kell a következő kormánynak. Jó lépésnek tartottuk annak idején például a Fidesz által elindított Otthonteremtési Programot, ám sajnos ennek nagyon sok elemét leállította a Medgyessy-Gyurcsány-kormány. A Fészekrakó Program is, ha szerény mértékben is, de tudott valami kézzelfogható segítséget nyújtani az embereknek. Csakhogy míg a Fidesz által kitalált Otthonteremtési Program révén 270 ezer ember jutott új vagy használt lakáshoz, addig a mostani Fészekrakó Programban mindössze 16 ezren. A kettő között több mint tizenhatszoros a különbség. De tovább folytatva ezt a logikát, azt mondhatom: ha az előző ciklusban voltak pozitív kormányzati lépések, akkor a mostani ciklusban is lennie kell ilyeneknek, s hiba volna, ha ezeket nem folytatnánk. A Panelfelújítási Programot annak idején még az Orbán-kormány kezdte el a Széchenyi-terv keretében, szerencsére ezt nem állította le a Medgyessy-Gyurcsány-kormány, hanem átkeresztelte Panel Plusz Programmá. Biztos vagyok benne, hogy a következő kormánynak - függetlenül annak színétől - ezt a programot folytatnia kell. Ezért volna fontos, hogy a garanciavállalási javaslatunk támogatásra találjon a parlamentben, és valamennyi politikai erő garantálja: a hasznos kormányzati lépések nem fognak megváltozni. Orbán Viktor ugyanezért kezdeményezte, hogy legfeljebb a mindenkori infláció mértékével emelkedjen a gyógyszerár és a villanyáram díja, hogy maradjon meg a 13. havi fizetés, hogy folytatódjék a Panelfelújítási Program és a családtámogatási rendszerben se következzen be változás.

- Ha ennyi mindent szeretnének megőrizni a költséges programokból, önök is számolhatnak az államháztartás kiadási oldalának drasztikus emelkedésével. Miközben valamikor a jövő év végétől, a következő év elejétől megszorító intézkedésekre lenne szükség, ha komolyan gondoljuk az euró 2010-es bevezetését. A két dolog nehezen egyeztethető össze.

- Ha a hagyományos logikát követjük, ez így tűnhet. Azonban az elmúlt tíz évben háromszor is előfordult a nemzetgazdaságban, hogy a kisebb adókulcs több bevételt hozott az államkasszába, mint ahogy azt előzetesen remélni lehetett. Emlékezzünk: még a Horn-kormány idején, 1994-ben a társasági adó kulcsa 38-ról 19 százalékosra csökkent, és a következő évben mégis több adóbevétel keletkezett. Az Orbán-kormány időszakában a társadalombiztosítási járulék mérséklődött 39-ről 33 százalékra. Ez is jelentős adócsökkentés volt, a következő évben mégis több bevételt folyt be az államkasszába. Most pedig az egyszerűsített vállalakozói adónál, az evánál vártak kevesebbet bevételként, ennek ellenére nőtt az adóbevétel. Tehát fehéren-feketén kiderült: ha nincs túladóztatva a gazdaság, ha a vállalkozások reális mértékű adóval számolhatnak, akkor hajlandók fizetni. Ebben bízunk most is, amikor azt állítjuk: a tragikus gazdasági helyzetből két ok miatt is csak az adócsökkentés lehet a kiút. Az egyik indok, hogy a magyar vállalkozásoknak nincs többletforrása, azaz sem több hitelt nem tudnak fölvenni, mert már így is eladósodtak, sem az államra nem számíthatnak a magas államháztartási hiány miatt. Ilyenkor egy lehetőségünk van, adócsökkentéssel hagyunk pénzt náluk. A másik szempont, amit figyelembe kell vennünk, hogy adóverseny van Közép-Európában. A szlovákok, a csehek, a lengyelek, a nem uniós tagországok közül a románok és a horvátok is adócsökkentéssel igyekeznek magukhoz csalogatni a tőkét. Ha Magyarország nem indul el sürgősen ebbe az irányba, valószínűleg komoly hátrányokkal számolhat.

- És a szükséges megszorító intézkedések?

- Ha a 2006-os költségvetés a beterjesztett formában lép életbe, akkor az azt jelenti, a jövő év első fele elveszett az euró bevezetése szempontjából. Csak 2006 második fele, és a következő esztendő első fele áll majd rendelkezésre, hogy a gazdasági mutatókat a szükséges irányba változtassuk. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy 1300 milliárd forintnál nagyobb összeget kellene az állami kiadásokból azonnal megtakarítani. Ez szinte lehetetlennek tűnik. Ezért gondoljuk, hogyha minden a mai állapotban marad a költségvetési előterjesztésben, akkor az euró bevezetésére nagyon kicsi az esély a remélt időben. A magyar emberek szempontjából nem is a csatlakozás időpontja a legfontosabb, hanem hogy a csatlakozás milyen árfolyamon történik. Azt a vagyont, azt a nyugdíjat és fizetést, amit ma forintban tartunk nyilván, milyen árfolyamon váltják majd át euróra. Ez az igazi kérdés.

Az interjút Varjú Frigyes készítette