Az EU agrárpolitikájában jelenleg a termelés ösztönzése és a tájgazdálkodás kapja az ösztönzésben a fő hangsúlyt, a magyar érdekek pedig a vidékfejlesztést magában foglaló tájgazdálkodás előtérbe helyezését tartják indokoltnak, ezt szorgalmazza a terv is - mondta előadásában Lovas Rezső, a tanulmányt kidolgozó Professzorok Batthyány Köre tagja. Ennek megfelelően a 30-tól 300 hektárig terjedő, egy-egy családnak megélhetést nyújtó középbirtok mellett a vidék gazdasági erejének erősítését, az agráriumhoz kötődő munkahelyek teremtését, valamint a természet és környezet egyensúlyának megőrzését tartja a terv a legfontosabbnak - tette hozzá.

A kétéves munkával, tudósok csoportja által kidolgozott Szent István Terv az agrárgazdaság és vidékfejlesztés mellett más, a nemzet számára sorskérdést jelentő témákkal is foglalkozik - ismertette a tanulmányt Lovas Rezső. Közéjük tartozik a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a határon túli magyarság helyzete, a népesség és a cigányság kérdése - hívta fel rá a figyelmet. A terv szerint a demográfiai hullámvölgyből a kilábalást egy, a szociális szempontokat erősítő, a belső légkört javító intézkedéssorozat tenné lehetővé, amely így is csak lassú javulást hozhatna a társadalom számára - szögezte le, a tanulmányt idézve a professzor. A cigányság életfeltételeinek javításához pedig a többi között a mezőgazdasághoz kapcsolódó, a kézművességhez kötődő munkaalkalmak teremtésével és a fiatalok tanulásának elősegítésével célszerű hozzájárulni, már óvodás kortól kezdve - áll a tervben.

Előadásában Lovas Rezső utalt arra, hogy a Szent István Tervet az alkotók, amennyiben felkérést kapnak rá, szívesen a mindenkori kormány rendelkezésére bocsátják, hogy beépülhessen a hosszú távú célkitűzések közé.

MTI - fideszfrakcio.hu