A négy frakcióvezető által aláírt, s az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Magyarország számára elfogadhatatlan ez a keretterv. Az előterjesztésben ugyanis sajnálatos módon tovább él a "két Európa", tovább él a régi és új tagállamok közötti éles megkülönböztetés, amely ellen a magyar képviselők határozottan tiltakoznak. "Elutasítjuk, hogy az Európai Unió elmaradt reformjainak árát a strukturális és kohéziós kiadások jelentős és indokolatlan csökkentése révén a leginkább támogatásra szoruló tagállamok fizessék meg. Az Unió stratégiai céljaival, jövőbeli terveivel összeegyeztethetetlennek tartjuk a vidékfejlesztési kiadások lefaragását. Meggyőződésünk, hogy a brit elnökség minden eddiginél kisebb kiadási oldalt tartalmazó javaslata hátráltatja az Unió kohézióját és nem segíti elő az Unió versenyképességének javítását.

Felhívjuk Európa vezető politikusait, hogy érdemi változtatások hiányában az előterjesztést az Európai Tanács soron következő ülésén ne támogassák. Emellett azzal fordulunk az Európai Parlament elnökéhez és annak valamennyi képviselőjéhez, hogy az EP csak olyan költségvetési kerettervhez adja hozzájárulását, amely fenti kifogásainkat megfelelően orvosolja, és ragaszkodik nagy többséggel elfogadott saját álláspontjához" - olvasható a dokumentumban.

A közös közlemény kiadásával párhuzamosan a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt (EPP) néhány képviselője - köztük Szájer József és Surján László fideszes politikusok - Brüsszelben külön sajtótájékoztatót tartottak, a 10 új tagállam EPP-képviselői nevében, közösen tiltakozva a brit javaslat ellen. Szájer József - az EPP-frakció egyik elnökhelyettese - úgy fogalmazott, hogy a javaslat megosztottságot kelt az új és a régi tagok között, ami elfogadhatatlan. Mint mondta, a keretköltségvetésről tisztességes egyezmény kellene, nem olyan, ami megszégyenít, márpedig ez a mostani javaslat olyan. Janusz Lewandowski lengyel képviselő, az EP költségvetési bizottságának elnöke arról beszélt, hogy ez olyan javaslat, amely a szegényebb államok kárára akarja rendezni a pénzügyi kérdéseket, s egyértelműen a nemzeti érdekeket állítja középpontba, az uniósak helyett.

Vytautas Landsbergis volt litván államfő, most konzervatív EP-képviselő a britek nyomásgyakorlását kárhoztatta, s megemlítette, hogy Nagy-Britannia bizony most nem volt nagylelkű. Surján László pedig arról beszélt, hogy a kormányoknak nem szabad rossz megállapodást kötni, s attól sem kell félni, hogy ha esetleg ennek a kiállásnak köszönhetően nem születik meg a megállapodás. Ugyanis szerinte van olyan lehetőség, hogy az Európai Parlament döntsön az ügyben, s ez az új tagok számára kedvezőbb döntés lenne.

MTI - fideszfrakcio.hu