Hozzátette: a költségvetés tervezésének folyamatába be van kódolva a hiánycél túllépése, aminek módszertani okai vannak, s megváltoztatás reálisabb tervezést eredményezhet. Magyarország számára nincs más reális alternatíva, csak a mielőbbi csatlakozás az euró-övezethez, az EU átlagánál 2 százalékkal magasabb gazdasági növekedés mellett is 20 évbe telik majd a felzárkózás.
Az utóbbi három év állami költségvetései esetében a kiadási főösszegek rendszeresen és nagyságrendileg meghaladták a bevételi főösszegek tényadatait, aminek következménye az évről évre növekvő hiánycél-túllépés. A növekvő költségvetési hiány oka a tervezés rendszeréből fakad és a egészen a rendszerváltozás utáni évekre vezethető vissza - mondta Szabó László.
A szakember véleménye szükséges - mint ahogyan azt az Állami Számvevőszék is megfogalmazta javaslatai között - a mielőbbi áttérés a "bázis szemléletű" költségvetési tervezésről a "programozott" költségvetési tervezésre. A bázis alapú tervezés a múltban elfogadott, bázist jelentő juttatásokat jogos kiindulási alapként fogadja el, és az alku tárgyát ezekben a rendszerekben a megszerzett források reálértékének megőrzése jelenti.
A "programozott" költségvetésre átállás módszertani-szemléletbeli váltást jelent: olyan tervezési módszertan, ami a közbeszerzési eljárások versenytárgyalásaihoz hasonlít, ahol az egyes költségvetési szervek gyakorlatilag versengenek az egyes költségvetési feladatokért és az ahhoz rendelt forrásokért.
Az áttérés nem kerülhető meg - áll az Ecostat tanulmányában. Az eddigi átállási kísérletek rendre megbuktak, a váltáshoz ugyanis meg kell változtatni az állami számvitelt a napjainkban alkalmazott pénzforgalmi szemléletű számvitelről eredmény szemléletűre. Ez eddig mindenhol, ahol eddig megpróbálták, igen költséges és hosszadalmas eljárás volt, az átállás nálunk is három évet venne igénybe.
A növekvő költségvetési hiányok kialakulásának okaként az Ecostat tanulmánya a GDP-indexekkel kapcsolatos mérési hibákat is megemlíti. De - teszi hozzá - a külföldi tőke szerepének növekvő súlya miatt a GDP egyébként is egyre kevesebb hazai, elkölthető jövedelmet megtestesít meg, a külföldi jövedelemtulajdonosok ugyanis előbb-utóbb kiviszik itt realizált jövedelmüket. Ezért a fejlett országokban a tervezés alapjául ma már egyre inkább a bruttó hazai jövedelem (GNI) mutatóját használják.
Gyors és radikális államháztartási reform nélkül nincs euró-bevezetés 2010-ben - olvasható a tanulmányban -, azzal azonban "neccesen" elérhető. A francia gyakorlati tapasztalatok szerint nagyobb megrázkódtatások nélkül kivihető az évi 1 százalékpontos deficitcsökkentési program. Ez az idei 6,1 százalékos deficitcél elérése és a 2006-os költségvetésben megfogalmazott 5,2 százalékos hiánycél tartása esetén 2007-ben 4,2 százalékos előirányzatot tesz lehetővé, s így 2008-ban - talán, kis ráerősítéssel - 3 százalék alá lehetne vinni a mutatót.

MTI - fideszfrakcio.hu