Talán csak a Magyar Nemzet írta meg szeptember 28-i számában, hogy a két televízió választókat az MSZP irányába befolyásoló, törvényellenes magatartásáról szóló döntést. (Magyar Nemzet, 2002. 09. 28., 1. oldal: RTL - tv2: erősítették az MSZP-kampányt) A hatóság kétperces elsötétítésre ítélte a csatornákat.

A Magyar RTL Televízió Rt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2002. április 13-án 18 óra 30 perctől, valamint 23 óra 12 perctől sugározta "Híradó" című hírműsorszámát. A hírműsorok belpolitikai blokkjai, műsoregységei - melyek elsősorban a Kossuth téren rendezett Fidesz-nagygyűléssel voltak kapcsolatosak - minimális eltérést tartalmaztak egymáshoz képest. A demonstrációval foglalkozó tudósítások kis különbségektől eltekintve teljes mértékben megegyeztek. A hírműsor felelős szerkesztője Bártfai Gergely, műsorvezetője Kurucz Péter volt. Az említett eseményhez négy tudósítás kapcsolódott, témái a nagygyűlés egyes aspektusait taglalták:

1. Az első, ami a legelső híradásként szerepelt a műsorszámban, továbbá a headline-ban is (csakúgy, mint a headout-ban) helyet kapott, a megmozduláson elhangzott beszédeket foglalta össze.
2. A második tudósítás - amely sorrendben is második - témája a tüntetéshez csatlakozó MIÉP-szimpatizánsok akciója volt, ami egyben a legproblematikusabb beszámolónak minősült az említett négy anyag közül.
3. A következő, harmadik riport a demonstráció résztvevőinek számát próbálta különböző források alapján megbecsülni.
4. Az utolsó, a negyedik műsoregység a Fidesz - Magyar Polgári Párt és az MDF szimpatizánsok Budapestre szállítását állította középpontba, amelyben szintén találtunk olyan momentumokat, szerkesztési módszereket, amelyek kifogásolhatók voltak a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából.

A vizsgált "Híradó" című műsorszámok felütése, azaz amit a témához kapcsolódóan a headline-ban láthattunk, a következő volt:
Tüntetés felirattal képek a Kossuth téren összegyűlt tömegről és a beszédet mondó Orbán Viktorról, s alatta a következő szöveg: "Orbán Viktor a kormányoldal támogatására szólított fel a Kossuth téren.";
Nyugalom felirat, s a következő szöveg: "Göncz, Medgyessy, Kuncze és Kupa a megosztottság ellen szólt."

Az MSZP-t szolgálják

A hírműsor sorrendben második tudósítását - 18:33:20-kor - Kurucz Péter műsorvezető az alábbi mondattal vezette be: "A demonstráción ott voltak a MIÉP (külön hangsúllyal) hívei is", s idézte Csurka István pártelnök MTI-nek adott nyilatkozatát a Kossuth téri gyűlésről: "a nagygyűlés az erőfelmutatás, az összetartozás kifejezése volt". Mindeközben a műsorvezető mögötti kis képen - mintegy ízelítőként a következő képsorokhoz - ifj. Hegedűs Lóránt látható MIÉP-zászlóval, alatta a felirat: "A MIÉP is tüntetett".

A tudósítás kezdő képsorain ifj. Hegedűs Lóránt igazgatta a felvonulókat, zászlóvivőket. A kommentátor szövege a következő: "Miután rendezték soraikat, már csak vezetőjük hiányzott." A felvételek dramaturgiája szerint megjelent Csurka István, akit szavazótábora skandálása kísért - "Csurka, Csurka..." -, majd "a pártelnökkel az élen azután megindult a tömeg a Szabadság térről" szöveg alatti képsoron látható, hogy a menet elindult. A gyaloglás közben Csurka István pártelnök felhívta az operatőr figyelmét a tüntetők zászlóira, amelyek elnyerték tetszését. ("Tetszenek ezek a zászlók! Ezt tessék fotózni!") Az operatőr mutatja a vonuló tömeget, melyben egy csoport MIÉP-es zászlót vivő fiatal az "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" strófát énekli, majd közeli kép Franka Tiborról és ifj. Hegedűs Lórántról, s alatta a riporter szövege: "A vonuló MIÉP-vezetőket szimpatizánsok köszöntötték az útszélen" - a kamera egy harsányan tapsoló férfit mutat közeliben, aki a "Büszkék vagyunk rátok!" mondatot kiabálja.

Majd szintén közelképen egy nemzeti lobogót tartó kopasz, bomberdzsekis fiatalember és hasonlóan öltözött társai láthatók - "Ria, ria, Hungária" skandálják -, akiknek rövid frizurája alapján arra lehetett gyanakodni, hogy skinheadekkel találkoztak a MIÉP-es felvonulók (18:34:05). A katonai sapkát és bomberdzsekit (18:34:10) viselő tüntető megjelenítése - aki azt kiáltja: "Hajrá magyarok!" -, majd büszkén, majdhogynem kihívóan beletekint a kamerába - szintén ezen érzetet erősítette. A szerkesztő - Gosztonyi Toni - stand up-ja során osztotta meg tapasztalatait a televíziónézőkkel: "Csalók, újraszámlálást követelünk, és rendezettek a soraink - skandálták a MIÉP-szimpatizánsok, akik ezután átvonultak a parlament elé, a Fidesz választmányi nagygyűlésére." Mondatait követően a kamera a tömeget mutatja, felcsendül a "Ria, ria, Hungária!" skandálása, majd Kövér László látható premier plan-ban, amit a szerkesztő zárszava követett: "A nemzeti és pártzászlókat lobogtató tömeg a Parlament előtt csatlakozott a Fidesz-szimpatizánsokhoz - eközben gyors, futó kép a zászlókról - A szónok azzal fogadta őket, hogy: Az erő velünk van, a forradalom elkezdődött!"

Koncepciós szerkesztés = Híradó?

A tudósítás fő problémája, hogy összemosta a Fidesz - Magyar Polgári Párt demonstrációját és a MIÉP megmozdulását, s ez utóbbit jelentőségéhez képest nagyobb hangsúllyal mutatta be, mint azt a kampányrendezvényt, amely a választási kampány szempontjából valóban fontos és kiemelendő rendezvény volt, s aminek a fontosságát, politikai súlyát a MIÉP kihasználva, annak kapcsolódó vagy háttérrendezvényeként feltüntetve magát, ezáltal a műsorszolgáltató számára középpontba került. Így az alapjaiban és szándékaiban is teljesen eltérő eseményeket úgy közvetítette a nézők felé, mintha azok egyazon szervezés keretében zajlottak volna le. Így akarva-akaratlanul a műsorszolgáltató kiszolgálójává, közvetítőjévé vált az egyik párt választási "jelmondatának", azaz az MSZP által a választási kampány során sokat hangoztatott szélsőjobboldali fordulatra való figyelemfelhívásnak. Mindezeken túlmenően a párt, a MIÉP jelenléte teljesen ellentétes volt a szervezők intencióival, eme szándékukat a műsorszolgáltató is megfogalmazta a következő napi, 2002. április 14-i hírműsorának egyik tudósításában, melyben közölte: a rendezvény szervező kifejezett kívánsága ellenére jelentek meg pártzászlók és szimbólumok a szimpátiatüntetésen.

A készítők az általuk kialakított álláspont bemutatása érdekében megfeledkeztek a valóságról, és az összképből kiemelték, hangsúlyosan szerepeltették a kevésbé jellemzőt, majd oly módon szerkesztették a tudósítást, hogy az megfeleljen a történésekből levont konklúziójuknak.

A beszámoló az enumerációval veszi kezdetét, ahol elsőként a bocskaiba öltözött ifj. Hegedűs tűnik fel, majd a pártvezetés, később a tömegben - itt kell megjegyezni, hogy nem a felvonuló MIÉP-szimpatizáns tüntetők között - felbukkanó skinheadek hivatottak leírni a párt tömegbázisát, bár nem lehet tudni, hogy az illetők valóban szélsőséges nézeteket képviselnek, vagy egyszerűen "trendik". A terepszínű baseball sapkában és bomberdzsekiben felvonuló zászlóvivő - aki egyébként a híveket szállító vonatok kapcsán is feltűnik a következő tudósításban - a militáns jelleget erősítette. A "Ria, ria, Hungária!" skandálása a tömeg fanatikus és kiszámíthatatlan jellegének bemutatására szolgált, bár ez a másik tömegpárt által szervezett megmozdulásokra is jellemző volt. A konklúzió levonását megelőzően a MIÉP és a kormánypárt közötti kapcsolat "megtestesítője" (Kövér László) is megjelent a képeken. A jelenetek kizárólag illusztratív funkcióval rendelkeztek, illetve a premisszák szerepét rótták a készítők a felsorolt reprezentációkra, amelyből levonhattuk a konklúziót, amit a szerkesztő-riporter is megtett explicit formában a tudósítás végén.

Számháború

A harmadik tudósítás - 18:34:40-től - a téren megjelent tüntetők létszámáról, illetve arra vonatkozóan a különböző álláspontok, kijelentések bemutatásáról szólt. A műsorszolgáltató szakértőkre hivatkozva 80-100 ezer emberre becsülte a megmozdulásban résztvevők létszámát: "Azt, hogy mennyien voltak a demonstráción, nehéz megbecsülni, a terület méreteiből levezetve a szakértők szerint a Kossuth téren 40-50 ezren férnek el, a környező utcákkal együtt maximum 80-100 ezren." Majd idézte a rendezvény műsorvezetője által közölt adatot, aki a rendőrséget jelölte meg forrásként, és kétmillióra tette az egybegyűltek számát: "A rendezvény műsorvezetője ugyanakkor a rendőrség adataira hivatkozva azt mondta, hogy 2 millióan voltak." A műsorszolgáltató megkereste a BRFK sajtóosztályát, ahol Dézsi Mihály szóvivő elmondta, hogy a kérdés természetéből következően kampányrendezvényekről nem szoktak felvilágosítást adni senkinek: "Nem mondunk, nem mondtunk és nem is fogunk mondani, hiszen hogy ha a kedves tévénézők figyelemmel kísérték azokat a kampányrendezvényeket, amelyeket a BRFK biztosított, soha nem is mondtunk résztvevőszámot. Ez nem a mi feladatunk."

Az elhangzottak tekintetében a műsorvezető által becsült szám hihetetlennek tűnt. A rendezvény fontossága nem a számokban rejlett, a műsorszolgáltató ellenőrizve a forrást, leleplezte az ottani konferanszié becslését, ugyanakkor "szakértői" a speakeréhez hasonló túlzásról tettek tanúbizonyságot.

A késő esti - 23 óra 12 perctől sugárzott - kiadás csak ezen pont, illetve ezen téma tekintetében tért el a főműsoridőben sugárzott "Híradó" tartalmától. A műsorvezető a következőképpen egészítette ki a téma kapcsán már korábban is elhangzott felvezető szöveget: "A nagygyűlésen a közterület-fenntartó becslése szerint 3-400 ezren voltak."

Tehát a kommunikátori szöveg Demszky Gábor sajtótájékoztatójával egészült ki, ahol a főpolgármester a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat önkéntes szóvivői szerepében tetszelegve a vállalat által becsült adatokat közölte a sajtó megjelent képviselőivel.

Hiteltelen és pártos tájékoztatás

A hírműsor negyedik beszámolója a szimpatizánsokat Budapestre szállító vonatokat és buszokat, illetve az utazást finanszírozó cégeket állította reflektorfénybe. A műsorvezető az alábbi szöveggel vezette fel a tudósítást: "A budapesti demonstrációra 7 különvonat és több autóbusz szállította a szimpatizánsokat, a MÁV szóvivőjének elmondása szerint ezeket a Fideszhez közel álló vállalkozók, magánszemélyek és alapítványok bérelték. A szóvivő üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy kik és mennyit fizettek a vasúttársaságnak. Az átlagos tarifát alapul véve a költség 10 millió forint körül lehetett." Mindeközben a háttérben egy állomáson álló vonatról készült kép, alatta a Kik fizettek? felirat látható.

A képanyag egy állomásról kidördülő szerelvény bemutatásával kezdődik, melynek ablakaiban kilógatott felirat: "Légy velünk Magyarország!", s alatta az alábbi kommentár: "azok a különvonatok, amelyek reggel elindultak Nyíregyházáról, Debrecenből, Mátészalkáról, Szegedről, Miskolcról, Pécsről és Sopronból, rendben meg is érkeztek Budapestre. A több ezer ember zászlókkal és kabátjukon kokárdával azután többnyire gyalog vonult a Kossuth téri nagygyűlésre. A MÁV illetékese szerint a különvonatot megrendelők személye üzleti titok: megrendeltek, fizettek és az is az ő gondjuk volt, hogy illetéktelenek ne üljenek fel a bérelt vonatokra." Domonkos Lajos, a MÁV Rt. szóvivője: "Ezek a magánszemélyek, ezek valamilyen módon, hát hogy is mondjam csak, kapcsolatban állnak a Fidesszel, vagy más pártokkal. Tehát ezt ők intézték el maguk között, de nem volt semmilyen probléma az indulásnál, tehát annyian vették igénybe a vonatot, ahány ülőhelyet kifizettek." A másfél perces beszámoló során körülbelül ennyi információt szerezhettek a nézők a kérdésről, illetve megtudhatták, hogy a szervezők és a szimpatizánsok ismerhették egymást: "A MÁV szóvivője szerint a szervezők jól vizsgáztak, bár szerinte nem volt olyan nehéz dolguk, hiszen a megrendelők és az utasok nyilván ismerik egymást: szimpatizánsok, párttagok, meg hát ott van a kokárda is, mint megkülönböztető jel." A feltárt adatok ellenére a szerkesztők - Moskovics Judit és Gosztonyi Toni - megszólaltattak három utast is, akik az elhangzottakkal ellentétes állításokat tártak a nyilvánosság elé. "A vonattal érkező utasok is csak találgatták, ki fizethette a jegyeket" - s a szöveg alatt futó képsorokon pályaudvaron álló vonat látható, melynek ablakából V betűt mutató utasok állnak, a peronon pedig a második tudósításban is közelképen mutatott terepsapkás, bomberdzsekis nemzeti zászlót tartó fiatalember. A három "utas", mint riportalany különböző megoldásokkal szolgált, egyik szerint a kormány, másik szerint a Fidesz, a harmadik szerint a "minisztérium" állta a költségeket (18:36:46-18:36:53).

Az elhangzott hiteles tájékoztatás tekintetében megállapítható, hogy a kérdéssel kapcsolatban a kevésbé informált szimpatizánsok gondolatainak bemutatása alkalmas volt arra, hogy bemutassák: a támogatók elfogadják a közpénzek kampánycélokra történő fordítását. Az említett technika nem szolgálta a hiteles és pártatlan tájékoztatás normáinak megvalósulását.

Az Rttv. 4. § (1) bekezdése kimondja:

"A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie."

Az ORTT Határozata leszögezi: "a műsorszolgáltató az említett magatartásával, azaz a 2002. április 13-án 18 óra 30 perctől, valamint 23 óra 12 perctől sugárzott "Híradó" című hírműsorszámában szereplő, részletesen ismertetett, elemzett tudósítások tartalmi, képi és szöveges megjelenítésével megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára, tényszerű, tárgyilagos és pártatlan jellegére vonatkozó törvényi előírásokat, alapelveket.

fidesz.hu