Az ÁPV Rt-nél megerősítették, hogy lesz nemzetbiztonsági hivatali vizsgálat a Budapest Airportnál. Pokorni Zoltán azt mondta a hétvégén, hogyha kormányra kerülnek, akkor mindenképpen átvizsgálják a magánosítást, mert vannak gyanús dolgok. Milyen gyanús dolgokra gondolhatott Pokorni Zoltán, illetve mit jelentene ez az átvizsgálás?

Az Airport ügye egy komoly ügy. Magyarország egyetlen nemzetközileg bevezetett repülőteréről van szó, koronaékszer, ha úgy tetszik. Ráadásul csak egy van belőle. A vagyonértékelés nem nyilvános, nem tudjuk mind a mai napig, hogy pontosan mire becsülték a magyar szakemberek ennek a vagyontárgynak az értékét és miután nem nyilvános a vagyonértékelés, az ajánlatokról is csak homályos információk vannak. Ezért ebben az ügyben az lenne a legjobb, ha minden papír az asztal fölé kerülne, minél hamarabb teljes nyilvánosságot kellene teremteni és akkor azok a spekulációk, amelyek nem véletlenül ütöttek szöget az emberek fejében, talán eloszlathatók lennének. Tehát mi a teljes nyilvánosság mellett vagyunk. A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatát nem is egészen értem, hogy miért szükséges egy titkosszolgálatnak beavatkoznia egy ilyen ügybe, hacsak nem a szakszervezetek irányába való fenyegetésről van szó, hiszen ott mozgolódások vannak mind a mai napig. Féltik az emberek a munkahelyüket. A privatizáció Magyarországon azt jelentette nagyon gyakran, a legtöbb esetben, hogy sokan elveszítik az állásukat. Érthető, ha félnek az emberek, de erre nem titkosszolgálati módszerekkel kell válaszolni.

Ugyanakkor alapvetően mi a baja a Fidesznek a Budapest Airport privatizációjával? Mert korábban azt kommunikálták, hogy nem kellene eladni, hiszen nyereséges, értelmetlen tehát az ügylet. Vannak is példák Európában, hogy állami tulajdonban van a repülőtér, például a müncheni. Később, amikor pedig eladták, arról beszélt Rogán Antal, hogy nagyon olcsón adták. Ugyanakkor olvastam, hogy nemzetközi szakvélemények szerint is jó áron adta el az állam. Ez a 400 milliárd egy reális ár.

Tudja, az idő megy előre, volt egy világos álláspontunk, hogy jobb lenne megtartani ezt, és fejleszteni pedig magyar kézben kellene ezt a repteret. Ha lemondunk minden egyes komoly üzleti lehetőségről, akkor mikor fogjuk utolérni a nálunk gazdagabbakat? Ha átengedünk minden lehetőséget a nálunk jobbmódúaknak, akkor hogyan fogjuk őket majd utolérni? Ez egy elvi álláspont. De ha már a kormány eldöntötte, hogy eladja, akkor a nyilvánosság a legfontosabb, és itt a tisztázandó első kérdés az az, hogy valójában mit is adunk el. Tehát mi a vagyonértékelés. A Fidesz képviselői megpróbáltak az ÁPV Rt-nél információkat kapni, be is mentek, hogy belenézhessenek a vonatkozó adatokba, de nem adták oda nekik. Tehát ma nem tudja Magyarország, hogy valójában mit adott el. Azt nem tudjuk például, hogy lehet-e fejleszteni a környéken, hány kilométeres körzetben nem lehet fejleszteni, el lehet-e bocsátani az embereket vagy nem. Magának a privatizációt megnyerő cégnek kell-e fejleszteni vagy ő bevonhat újabb partnereket, semmit sem tudunk, ami egy üzlethez egyébként fontos információ volna.

De hogyha nem kapták meg ezeket az információkat az ÁPV Rt-nél, akkor miért mondták azt, hogy félpénzen adta el az állam? Tehát mire alapozták ezt a 800 milliárdos összeget?

Európában teljesen ismeretlen, ezért üzletileg szerintünk nagyon nehezen kalkulálható egy olyan megoldás, amikor 75 esztendőre adnak el valamit. A koncessziók Európában nem ilyen hosszúak, 20-30 esztendősök szoktak lenni, ha jól emlékszem a mögöttünk hagyott esztendők ilyen történéseire. 75 év az olyan, mint Hongkong. Hongkongot 99 évre adták oda, tehát lemondunk lényegében Magyarország területének egy kulcsfontosságú részéről. Kíváncsi volnék, hogy hogyan jött ki az a négyszáz-egynéhány milliárd forint, de még egyszer mondom, nem mennék bele a vitába. Minden vitát megelőzhetünk akkor, ha a papírok az asztal fölé kerülnek.

A másik hír, hogy Duray Miklós sürgeti a Magyar Állandó Értekezlet, a MÁÉRT mielőbbi összehívását.

Időszerű volna, mert lassan másfél esztendeje nem találkoztunk ebben a fontos és hivatalos formában. Hogyha a Kárpát-medencei magyarság dolgát meg akarjuk oldani, a kérdéseket pontosan meg akarjuk ismerni, és jó válaszokat akarunk találni, akkor ahhoz tárgyalni kell, meg találkozni, és ma az egyetlen ilyen jellegű fórum nem működik immáron több mint másfél éve, mert a kormány nem hívja össze.

De vannak olyan ügyek, amelyekért össze kellene hívni? A kormányfő mindig azt mondja erre, hogy majd akkor fogja összehívni, hogyha lesz konkrét téma, ha lesz miről beszélni a határon túli magyarokkal.

Ezt a határon túli magyarok tudják eldönteni, nem pedig a magyar kormányfő. Nem Budapesten kell megmondani, mikor hívjuk össze. Ha egy határon túli magyar szervezet - ráadásul most nem is egy, hanem éppen több - azt mondja, hogy össze kellene hívni, akkor szerintem nekünk itt Pesten az a dolgunk, hogy ha nem is vágjuk magunkat haptákba, de azért azt kell mondani, hogy értettük kedves barátaink, kedves magyarok, persze, semmi akadálya, miért is ne ülnénk össze.

Ugyancsak a hírek között szerepelt az európai költségvetés. Mit tudna előzetesen mondani? Szóval mi kerülhet veszélybe a magyarok számára ezen az új költségvetésen?

Kezdjük az elején, tehát határozzuk meg, mi a magyar érdek. Szerintem a magyar érdek hosszabb távon is az, hogy az Európai Unió ne gyengüljön. Tehát az olyan előterjesztések, amelyek gyengítik az Európai Uniót, csökkentik a költségvetését, lecsökkentik a szétosztható pénzt, azokat az intézményeket, amelyek segítik a szegényebbeket felzárkózni, meggyengítik, ezek az intézkedések. Javaslatok nekünk nem jók, ezek ellentétesek a magyar érdekkel, mert gyengítik az Európai Uniót. A brit javaslat lényegében ilyen. Az nemcsak a magyar érdeket sérti, hanem hosszabb távon is gyengíti az Európai Uniót és nekünk ez ma nem érdekünk. A második probléma az, hogy Magyarország 10 évet küzdött azért, hogy elérjünk egy bizonyos helyzetet. Ezt a helyzetet elértük. Az Európai Parlament néhány nappal ezelőtt elfogadta a következő hét évre szóló költségvetést, azt a javaslatot, a Fidesz is, meg a szocialisták is megszavazták, együttműködtünk ugyanis az Európai Parlamenten belül, sőt, a többi európai nép is megszavazta. Tehát van az Európai Parlamentnek egy olyan álláspontja, pénzügyi kérdésekben, amelyek megfelelnek a magyar érdekeknek. Erről nem szabadna lehátrálni, tehát amit a képviselőink elértek, azt szerintem az európai kormányoknak nem szabadna lerontani. És egyetlen forintról sem javaslom, hogy lemondjuk, tehát semmifajta engedékenységet nem tartok itt helyesnek. Az ellenfeleink, illetve a velünk vitatkozók ravaszak, és komoly húsos giliszták lógnak a horog végén, tehát a csali vonzó, és ezeket a csalikat nem szabad bekapni. Valószínűleg olyan javaslatokat fognak tenni, külön-külön, hogy az újonnan csatlakozó államokat megosszák és egymástól elválasszák. Most azt javaslom, hogy a mi gondjainkat hadd oldjuk meg mi. Adjanak csak sokkal több pénzt, és majd mi megoldjuk, hogy hozzáférjünk. Tehát ne engedjük a könnyebb hozzáférés nevű csalit, és ne kapjuk be ezt a horgot. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy nem hagyjuk magunkat zsarolni és az az érvelés, hogy nekünk bármi áron, de kell egy költségvetés még a brit elnökség alatt, ez egy zsarolási érvelés és nekünk a következő esztendőben az osztrák elnökség alatt elfogadható költségvetés sem kizárható megoldás. Tehát én örülök annak, hogy van manőverezési lehetőség, és úgy látom, hogy van közös elszántság a magyarokban. Az európai néppárton belül pedig megpróbáljuk elérni, amit lehet.

Hazai dolgokról kérdezném. Megnéztem az interneten, valóban az új képviselőjelölti lista már megjelent. Körülbelül 50 százalékban új nevek vannak. Ez soknak tűnik. Mi az oka a sok cserének?

A magyar polgári oldal komoly megújuláson ment át az elmúlt négy esztendőben. A 2002-es választások után a Fidesz, amely egy szűk párt volt, egy széles szövetséggé alakította magát, ráadásul a polgári körök is rengeteg új embert hoztak a felszínre, megnőtt a tetterő, a cselekvési vágy, az alkalmas emberek száma sokkal magasabb, mint korábban volt, sokkal szélesebb bázisból lehet meríteni. Ez már nem az a Fidesz, ami 2002-ben volt, hanem egy megújult, tetterős és szélesebb alapokon álló szövetség, ezért érthető volt, várható volt, hogy nagyon sok új ember kerül majd felszínre. Én egyébként ennek örülök.

A polgári körök sok jelöltet hoztak be a Fideszbe? Vagy az újak szinte mindegyike a polgári körökből való?

Valamilyen kapcsolatban szinte minden új jelölt van a polgári körökkel. A polgári körök a mi támogatóink. Ugyan nem arra jöttek létre, hogy támogassanak egy pártot, hanem a magyar demokráciát hivatottak szélesíteni, de köztudottan a polgári nemzeti keresztény értékrendű emberek vannak itt többségben. Az a jelölt, aki nem tud a saját polgári köri világával jó kapcsolatot kialakítani, az sok sót nem fog megenni, mert a saját bázisával mindenkinek jó viszonyt kell ápolni, és a polgári körök bizony igényt tartottak arra, hogy jó néhány helyen a korábbinál alkalmasabb jelöltünk legyen.

Azt is lehetett olvasni, hogy Gémesi György közös jelölt lesz Gödöllőn. Ezt maga is nyilatkozta korábban a Krónikának. Lesz máshol is a demokrata fórummal közös jelölt?

Sehol sem tervezünk a demokrata fórummal közös jelöltet. Huszonegynéhány helyen, tán 24 vagy 25 helyen még a kereszténydemokratákkal tárgyalunk, nagy valószínűséggel az általuk jelölt személyek fognak majd ott indulni. A kereszténydemokratákkal indulunk egy szoros szövetségben. Gémesi György nem tagja a Kereszténydemokrata Néppártnak, az MDF pedig kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván velünk közös jelölteket állítani, és akkor ez nyilván mindenkire kell, hogy vonatkozzék.

Hétfőn ismét felszólalt a parlamentben, a munkahelygarancia-törvény ötpontos javaslatát ismertette. Mostanában már nagyon feltűnő, hogy nem száll vitába soha senkivel. Tehát amit eltervez, azt elmondja, felszólal. Nyilván önt nagyon sokan kritizálták az elmúlt években, hogy miért nincs ott a parlamentben, miért nem beszél. Gondolom, hogy két legyet ütött ezzel egy csapásra, egyrészt elhallgattatta azokat, akik kritizálták önt, másrészt tematizálja a közvéleményt. Az látható, hogy amiről hétfőn ön beszél, arról szól a közélet azon a héten. De miért nem száll vitába? Hétfőn Gyurcsány Ferenc kifejezetten önhöz szólt és vártuk, hogy válaszolni fog.

Két oka van ennek. A parlamentben zajló viták leginkább pártpresztízs, adok-kapok viták. Én ilyen vitákban nem veszek részt. Egy volt miniszterelnöknek ez nem dolga. Ha a miniszterelnök értelmes javaslatokat vet fel, olyasmiket, amelyek előremutatóak, és amihez szükség van egyébként az ellenzék támogatására, és korábban máshol még nem mondtuk el a véleményünket, akkor persze elmondjuk ezt a parlamentben.

De akkor sem ön, hanem a frakcióvezető.

Attól függ. Éppen én is elmondhatom, de nem ez történik, nem ilyen természetűek a felkínált témák, hanem - ahogyan én szoktam fogalmazni - a tegnap vitái. Arról szólnak leginkább, hallgatom a miniszterelnököt, ő is 90 százalékban erről beszél, hogy egyszer valamikor, néhány évvel ezelőtt vagy éppen fél évvel ezelőtt melyik pártnak miben volt igaza, miben nem volt igaza. Megmondom őszintén, nemcsak arról van szó, hogy ez engem olyan nagyon nem hoz lázba, hanem az ország szempontjából is ez érdektelen kérdés, mikor előttünk egyébként fontos és nehéz kérdések állnak, és én megpróbálok az előttünk álló fontos, az emberek szempontjából fontos kérdéseket felvetni és mindig teszek megoldási javaslatot is. Az időzítésről azt érdemes tudni, hogy fontosnak tartottam, hogy a Nemzeti Konzultáció megtörténjen, ez egy olyan interaktív kezdeményezés volt, amire a magyar demokráciában 15 év alatt nem volt példa. Több mint egymillió-hétszázezer emberrel sikerült kapcsolatba lépni. A rendszerváltás utáni közakaratnak a kipuhatolását elvégeztük, ebből nőtt ki a Gazdasági Konzultáció. Arra a kérdésre, hogy mitől félünk, az emberek adtak egy választ. És arra a kérdésre is, hogy min szeretnének változtatni. Én ebből a partitúrából dolgozom, amit az emberek fontosnak gondoltak. Azokat a témákat vetem fel és próbálok megoldási javaslatokat adni. Adtunk egy megoldási javaslatot arra, hogy hogyan lehetne csökkenteni a villamosenergia árát, adtunk egy megoldási javaslatot arra, hogy ne kelljen félni az embereknek attól, hogy a jó dolgokat meg fogják változtatni a jövőben a politikai pártok, és most adtunk egy javaslatot arra nézve, hogy a körbetartozás súlyos és több mint 100 ezer munkahelyet veszélyeztető jelenségét hogyan lehetne orvosolni. Ha visszagondolunk az elmúlt 10 évre, a mögöttünk hagyott 9 hónapban ment tönkre a legtöbb vállalat, a legtöbb csődeljárás, vég- és felszámolási eljárás is most indult meg. Tehát rossz helyzetben vannak a kis- és középvállalkozók, ahogyan a Népszabadság fogalmazott, egyetértek az idézett mondatukkal: minél kisebb, annál kiszolgáltatottabb ma egy magyar vállalkozás. És a probléma az, hogy erről nem tehet. A baj mértékét eltúlozni sem szeretném, de több mint százezer család kenyérkereseti lehetőségéről beszélünk most. És ezek az emberek, a munkavállalók sem, meg a vállalkozások sem tehetnek erről a helyzetről, mert az állam magatartása alakította ki ezt a helyzetet. Nem kapták meg a vállalkozások az áfavisszatérítést, ezért megindult egy körbetartozás és emiatt szaporodtak fel a csődeljárások, meg a végelszámolások és ezért veszítik el emberek a munkahelyüket. A vétleneket soha sem szabad büntetni, nem tehetnek arról, hogy az állam áthárította a rossz gazdálkodásának következményét, az adósságát a vállalkozásokra, és bent tartott több mint 380 milliárd forintot. Ilyenkor az államnak kezdeményeznie kell, és javaslatokat kell tenni, hogy hogyan akarja kisegíteni a vállalkozásokat ebből a helyzetből, hogyan akarja megvédeni a munkahelyeket. A javaslat nem véletlenül kapta a munkahelygarancia-törvény nevet, mert nem a vállalkozásokat védjük valójában, hanem a munkahelyeket védjük meg, de a munkahelyeket csak akkor tudjuk megvédeni, ha a vállalkozások nem mennek csődbe.

Ebből lesz egy törvényjavaslat, de nagy valószínűséggel az lesz a sorsa, mint az előzőeknek. Nincsenek illúziói gondolom.

Reményeim vannak, ezeket nem hívom illúziónak, azért ha komoly ügyről van szó, jól átgondoltak a javaslatok. Ezek olyan javaslatok, amelyeket meg lehet fogadni, és nem szabad belőle pártpresztízskérdést csinálni. Ha elfogadják a javaslatokat, azt én nem úgy fogom tekinteni, hogy a Fidesz győzött a szocialisták fölött, hanem úgy fogjuk tekinteni, hogy a magyar parlamentben szocialistáknak és nekünk, fideszeseknek közösen sikerült megmenteni több mint százezer ember munkahelyét.

radio.hu - fideszfrakcio.hu