És ez még akkor is igaz, ha a románc férfitagja Kovács László, ex-pártelnök és ex-külügyminiszter, hiszen az uniós biztos is ember, engedtessék már meg neki, hogy elveszítse a fejét, ha fölbuzognak benne az érzelmek.
Egyébként is milyen világ már ez: ha a cimboránk állít be minden héten másik hölgy kíséretében, akkor irigylésre méltó macsó, ha meg szegény öregecskedő politikus kapar magának némi káposztát, akkor világvége, monnyon le, bukjon bele, de mindörökre.
Pedig nem a kis kaland itt a probléma. Bizonyos Endrényi Éva csalódott egykori szerelmében, Kovács László pedig mégis a családját választotta, ezt akár boldog végnek is nevezhetnénk, ha nem lenne kicsit csúnyácska a happy endhez vezető út. Mert hogy a szocialisták egykori első emberének a vállalkozó hölgyhöz fűződő kapcsolata már korábban is médiatéma volt. Akkor a bróker-ügy kapcsán a hírbe hozottak egységesen tagadták, hogy bármi közük lenne egymáshoz. "Endrényi Évát ismerem, ám a hölgy nem az élettársam" - nyilatkozta Kovács László, de folytassuk is mindjárt vele, és lássuk, hogy gondolkodik most, másfél esztendő múltán ugyanerről: "Két ember magánjellegű kapcsolata csak rájuk és családjukra tartozik... Én a dolgot a családommal tisztáztam, és velük maradtam."
Az utolsó, családra vonatkozó mondathoz némi adalékként azért odakívánkozik, hogy Endrényi Éva állítása szerint azért lett vége a kapcsolatnak, mert Kovács László Brüsszelben több másik hölggyel is megcsalta, pedig Endrényi még budapesti boltjait is eladta, csak hogy Kovács közelében lehessen.
Be jó is lenne, ha ennyivel megúszhatnánk Kovács László jellemének csorbulási krónikáját, csakhogy uniós biztosunknak nem is olyan régen már volt hasonló botlása. Akkor is a nyilvánosság előtt kérdezték, és akkor sem sikerült a színtisztát mondania. Pedig Európa volt a tét - mint emlékezetes a Magyar Szocialista Párt EU-s választási listáját Horn Gyula és Kovács László vezette. Ennek apropóján tudakolta Friderikusz Sándor a szocialisták elnökétől, hogy vajon nem a választók becsapása-e az ilyesféle listavezetés. Mert hogy azokban a napokban még mindenki úgy tudta: akárhogy alakuljon a végeredmény, Horn és Kovács minden körülmények között itthon marad.
Idézzük föl a beszélgetést, talán egyszer majd valaki tanulmányt ír az MSZP történetéről, oda jó lesz ez kis színesnek, a szavahihetőség címszó környékére. Egyéb következmény úgysem várható.

Friderikusz Sándor: "Önök egyébként ketten miért nem mernek kimenni? Attól tartanak, ha kikerülnek, többé nem tudnak visszakapaszkodni a hazai palettára?"

Kovács László: "Nem, én nem beszélek Horn Gyula nevében, csak a saját nevemben, azért gondoltam azt, hogy nem megyek ki, mert külügyminiszter vagyok, talán nem is sikertelen, és még van több mint két év, és van még egy szempontom, hogy pártelnök is vagyok, tehát ez a két tisztség ez olyan, ami engem Magyarországhoz köt."

Persze Kovács László azóta se nem külügyminiszter, se nem pártelnök, csak egyszerű szívtipró. Brüsszelben.

Dévényi István; hetivalasz.hu

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu