A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád (MKP) úgy vélte, az EP-nek szigorú figyelmeztetést kell intéznie a román kormányhoz a kisebbségi törvény ügyében, mert elfogadhatatlan a kormánypártok halogató taktikája.
A képviselők - az interneten is közvetített vitában - azt a két jelentést tárgyalták meg, amelyek Románia, illetve Bulgária csatlakozási felkészülésének állásával foglalkoztak. A vitában a két jelentéstevő - Bulgária esetében a brit Geoffrey Van Orden, Románia esetében a francia Pierre Moscovici -, valamint Olli Rehn bővítési biztos és Douglas Alexander, a soros EU-elnökséget képviselő brit miniszter egyaránt úgy vélték, hogy mindkét ország csatlakozása lehetséges a tervezett időpontban, 2007 első napjától. Valamennyien felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a két országnak még fontos feladatai vannak hátra. Többen emlékeztettek arra: végső esetben még mindig figyelembe lehet venni a tavasszal aláírt csatlakozási szerződésekben szereplő záradékot, amely súlyos hiányosság esetén a tényleges belépés egyéves elhalasztását is lehetővé teszi.
Románia esetében az uniós illetékesek a korrupció elleni harcot, az igazságszolgáltatás reformját, az árvák helyzetének rendezését, a strukturális és gazdasági reformok folytatását említették a fő feladatok között. Bulgáriánál a szervezett bűnözés elleni harcot és a romák jogainak biztosítását is kiemelték. Moscovici megjegyezte, hogy a CIA-börtönökkel kapcsolatos híreszteléseket a román csatlakozás elbírálásakor nem szabad figyelembe venni, a két ügyet külön kell kezelni.
Dobolyi Alexandra - a szocialista EP-frakció vezérszónokaként - úgy vélte, mindkét jelentés kiegyensúlyozott, és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát. A két leendő tagállam tekintetében még hangsúlyozottabban kell megjelennie az uniós szolidaritásnak, amely a hétéves költségvetési tervekkel kapcsolatos vitában is hangsúlyozottan szóba került - szögezte le.
"Innen szólítom fel a román kormányt, hogy a koalíciós szerződésben rögzített kisebbségi törvényt, ígéretéhez híven minél előbb szavazzák meg, és bár tudom, hogy a teremben jelenlévők számára ismeretes, mégis hangsúlyozom a kulturális autonómia fontosságát, amely a fent említett törvény alapja" - hangoztatta a magyar képviselő asszony.
Gál Kinga mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az uniós csatlakozás minden román állampolgár számára sikeres kell, hogy legyen, a magyar kisebbséghez tartozók számára is ez az egyetlen lehetőség, hogy "ne maradjanak le a létfontosságú modernizációról". Példáként a kisebbségi törvényt hozva fel, kirakatpolitikának minősítette a román kabinet lépéseit: kijelentette, hogy a román kormányfő nemrégiben Brüsszelben kérte a liberális frakciótól, hogy az önkormányzatiság helyett a kulturális autonómia fogalmát szerepeltessék a szövegben, a héten pedig Bukarestben megegyezett a két nagy koalíciós párt, hogy a kisebbségi törvényből kiveszik a kulturális autonómia lényegi elemeit, "megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától". Feltette a kérdést, vajon nem érvényesül-e ugyanez a kirakatpolitika a romák, a környezetvédelem, a tulajdon visszaszolgáltatása, a korrupció kérdéseiben. Kiemelte azt is, ha az EP nem kéri számon ezen alapelveket, "helyettünk senki nem teszi meg".
Duka-Zólyomi Árpád megállapította, hogy a román kormány módszeresen dolgozik az EU támasztotta követelmények megvalósításán, de még számos feladattal kell megbirkóznia. A kisebbségi törvény mellett fontosnak mondta a kisebbségiek anyanyelvi egyetemi oktatását is, nem megoldott kérdésként említette az egyházi javak visszaszolgáltatását, és úgy vélte, a környezetvédelem terén is reformokra és új jogszabályokra van szükség. "A kisebbségek védelmének és jogbiztonságának megkérdőjelezhetetlen eszköze az önkormányzatiság elvének konkrét megvalósítása" - hangoztatta.
Az EP csütörtökön szavaz a jelentésekről.

MTI - fideszfrakcio.hu