fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Megszavazta az EP a román országjelentést: elégedetlenek a kisebbségi törvény késései miatt
2005. december 15., 18:34
Kiemelten foglalkozik a magyar kisebbség helyzetével az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése által csütörtökön megszavazott, Románia uniós felkészültségéről szóló jelentés - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az EP sajtószolgálata.

Pierre Moscovici volt francia EU-miniszter jelentésében az áll, hogy az EP "elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt", és "nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedések vannak hatályban a választási törvényben". Az EP-képviselők kérik, hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá. Az elfogadott szöveg szerint "kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával". Az EP szakbizottsága mindazonáltal még az "önkormányzatiság" szót tette volna a jelentésbe a "kulturális autonómia" kifejezés helyett. A képviselők 247 igen, 224 nem, 12 tartózkodás arányban fogadták el az erre vonatkozó liberális módosító indítványt.

A szavazás után kiadott közleményében Gál Kinga (Fidesz) úgy vélte, az önkormányzatiságot a kulturális autonómiával felcserélő szöveg a "román kormány utolsó pillanatig tartó félrevezető lobbijának tudható be". Az EP arra is felszólította "a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket". A szöveg szerint "fel kell gyorsítani a javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását". A szöveg az uniós ajánlások betartása mellett a szomszédos országokkal való konzultációt kér a "jelentős környezeti hatásokkal járó" projekteknél, külön említve a verespataki bányaberuházást. A szöveg azt is megállapítja: "az előrehaladás bizonyos területeken nem volt kielégítő, és Romániának azonnali lépéseket kell tennie ezen hiányosságok felszámolása érdekében, hogy 2007. január 1-jén csatlakozhasson az unióhoz". A képviselők mindazonáltal ezt a felvételi időpontot támogatják, és szeretnék, ha Románia Bulgáriával együtt csatlakozna.
Olli Rehn bővítési biztos a vitában arra emlékeztetett, az Európai Bizottság 2006 májusában szeretné bemutatni a két ország felkészültségéről szóló újabb átfogó jelentést. Ha ekkor úgy ítélik meg, "komoly veszélye van", hogy Románia és Bulgária nem lesz képes 2007 januárjáig teljesíteni a csatlakozási követelményeket, a bizottság a 2008-as bővítési dátumot fogja javasolni a tanácsnak - fejtette ki Rehn, de jelezte, hogy ma még Brüsszel egyértelműen a 2007-es csatlakozásban gondolkodik.

Gál Kinga a szavazás után az MTI-nek nyilatkozva méltatta, hogy a jelentés konkrét, kézzel fogható lépéseket sürget a romániai magyar közösség teljes körű, a román állam által finanszírozott felsőoktatása, az ingatlanok visszaszolgáltatása, a diszkrimináció megszüntetése, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a szubszidiaritás elveinek teljesítése terén. Reményét fejezte ki, hogy a Romániáról szóló következő határozatba visszakerül az önkormányzati alapelv.

MTI - fideszfrakcio.hu