Tavaly augusztusban rémálomként élte át Esztergom lakossága azt a környezeti katasztrófát, amelyet a parlament környezetvédelmi bizottsága is az elmúlt évek legsúlyosabb szennyezéseként ítélt meg. Az Onyx telepén lévő tartályból többtonnányi veszélyes hulladék folyt a Kenyérmezői-patakba és onnan a Dunába kerülve súlyosan veszélyeztette Esztergom, Tát, és Tokodaltáró csáposkutakról történő ivóvízellátását. Mivel a Dunába vízben oldódó gyógyszeripari hulladékok is kerültek, az Esztergomi Területi Védelmi Bizottság a lakosság egészsége érdekében megtiltotta a vezetékes ivóvíz fogyasztását Esztergom, Esztergom-Kertváros és Tokodaltáró területén. A város gondoskodott a palackozott ivóvízellátásról. Mindez a városnak száztízmillió forintjába került, amelyet polgári peres úton kíván az önkormányzat behajtani a kárt okozó Onyx Kft.-től. A környezetvédelmi hatóság az Onyx Kft.-re 158 millió forint bírságot szabott ki, amelyet a cég bírósági úton megtámadott.
A bíróság hetvennégymillió forintra mérsékelte a környezetkárosítás miatti hulladékgazdálkodási bírságot. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Főhatóság a bírságból befolyt összeg harminc százalékát, huszonkétmillió forintot környezeti kártalanítás címén átutalt a dorogi önkormányzatnak. Balogh Zoltán független önkormányzati képviselőtől megtudtuk, hogy ezt a pénzt a város útburkolat portalanításra használja majd fel. A környezetvédelmi hatóság a kártokozó cég telephelye szerinti önkormányzatot kártalanítja a bírságból befolyt összegből. Azonban felmerül az a kérdés, mi történik akkor, ha más településnek okoz környezeti kárt egy cég. A környezetvédelmi törvény szerint, a környezet szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a környezetvédelmi hatóságtól kapott bírságból származó bevétel arányos megosztását a bevétellel rendelkezni jogosult önkormányzatnál. A bírságból átutalt huszonkétmillió forint egyötöde annak a kárnak, amit Esztergom városának okozott a dorogi Onyx Kft. Mivel Dorog városa a veszélyes időszakban túlnyomórészt karsztvízből kapta az ivóvizet, így nem érte olyan mértékű környezeti kár, mint Esztergomot. Mégis a bírságból egy fillér sem jut a valódi károsultaknak.

Forrás: Hídlap