"A pénzért megvehető javakban teljes öröme nincs az embernek. Azt hiszem, hogy éppen erre figyelmeztet bennünket a karácsony" - mondta az esztergom-budapesti érsek. Hozzáfűzte, az emberi szeretet és meghittség sokkal többet ér annál, mint amennyit forintban kifejezve az ajándékok érhetnek.
A bíboros szerint a nagy kínálat közepette nehéz választani, s ez a látszólagos választási szabadság rossz lelkiállapotot is jelenthet, főképp, ha az embernek nincs ideje, és nem is tudja már, hogy mit ünnepel.
"Ha Krisztus személyére tudunk figyelni, akkor egymást is jobban megbecsüljük, akkor ilyenkor, az ő nagyon szegény körülmények között való születését ünnepelve talán a szegényekre, a gyöngékre, a gyerekekre is jobban rá tudunk figyelni, és ettől sokkal igazibb lesz a karácsonyunk" - fogalmazott.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy a rászorulók iránt az emberek szíve nyitott. Él bennük a jó érzés, és ha egy erőteljes esemény fölébreszti őket, ezt ki is mutatják.
Fontosnak nevezte ugyanakkor a tehetősebbek felelősebb szemléletének kialakulását, és ennek érdekében lelki megszólításukat, mert - mint megjegyezte - nem sokan szokták még ahhoz, hogy a nagyobb anyagi lehetőségek nagyobb felelősséget is jelentenek.
Az idei évre visszatekintve a bíboros úgy látja: a szolidaritás, együttérzés, gyász, tisztelet, ami II. János Pál halála idején az egész világon megnyilvánult, azt is mutatta, hogy amit a pápa képviselt, arra az embernek, az emberiségnek szüksége van.
Biztatónak nevezte, hogy XVI. Benedek pápa olyan ember, aki közeli jó barátja volt elődjének, osztozott eszméiben és ideáljaiban, értékelte stílusát, és maga is, saját személyiségének megfelelő módon, ugyanazt az irányvonalat folytatja, ami II. János Pál pápaságát jellemezte.
A bíboros szólt arról is, hogy a nemzet lelki megújulása, amelyért a jövő évi évfordulókhoz kapcsolódóan 2006-ra engesztelő imaévet hirdettek, nem pusztán műveltségbeli változást jelent, hanem a mentalitás megváltozását is.
Mint mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. és a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója össze is függ egymással: a forradalom kitörésének a napja éppen Kapisztrán Szent János ünnepe volt, az 500. évforduló.
Erdő Péter fontosnak nevezte az évfordulók kapcsán, hogy gondolkozzunk el önmagunkról, közösségileg is.
Miért szabdalják olyan mély árkok ezt a társadalmat, miért olyan kevés bennünk az összetartás? - tette fel a kérdést, hozzáfűzve: Mohács óta nincsenek betemetve az árkok, a hajdani ellentétek sosem lettek sem kibeszélve, sem kibékítve, legfeljebb elfeledve vagy elfedve, így újra és újra feltörtek.
"Szörnyű események történtek a 20. században is a magyarsággal, szörnyű dolgokat éltünk át, tettünk meg adott esetben. Mindenesetre a megbékélés és az összetartás nem lett nagyobb. És 1956 csalódása, azt hiszem, hogy a közvéleményben hagyott valamit, amivel ma dolgunk van. Ami lenyom bennünket, amitől kevésbé vagyunk optimisták, és kevésbé tekintünk a jövőre" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy hit és remény nélkül egyén és közösség élete is sokkal szegényebb és perspektívátlanabb.
Lelki megújulásra van szükség; ez azt is jelenti, hogy szeressük egymást jobban, és becsüljük meg jobban önmagunkat, a magyarság értékeit, így tud igazán megnyílni a szívünk a többi nép felé is - mondta Erdő Péter.

MTI - fideszfrakcio.hu