fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Ferenc naplója - mesterségem címere: kormányfő
2005. december 27., 14:15
Amerikából jöttem, mesterségem címere: rádiós műsorvezető, elsőkönyves, üzletember, politikus, sportminiszter, majd kormányfő. Igen, ő Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, aki immár naplót is írt. Nem is akármilyet...

A 168 óra már régóta készült, a nép pedig feszülten várt. De most eljött végre! Igen, karácsonyi ajándék gyanánt négy oldalon keresztül miniszterelnökünk vall önmagáról és legfőképpen édesanyjáról. Anyám, Katus című szösszenetében tabuk nélkül tárja elénk gyermekkora történéseit, sőt kendőzetlenül ír családja titkairól is.

"... nem műfajunk a bulvár, sem a bennfenteskedés, sem az "alákérdezés"; végül is - őszintén szólva - nem tettünk semmit. Pontosabban kértünk egy írást Gyurcsány Ferenctől, és mindössze annyi volt hozzá a "szerkesztői koncepció": a karácsonyi számban szeretnénk megjelentetni." - érvel a 168 óra a cikket illetően, és a néhány fanatikusukat leszámítva gúnyos mosolyra húzódik az ember szája e sorok láttán. Hogy a hetedik fátyolt lebbentette-e fel négyoldalas vallomásával a kormányfő nehéz eldönteni, de egy átlag emberben mindenképp felmerül a kérdés: vajon hol érdekel az engem, hogy zöld szennyesládán öltöztették-e a kis Ferit vagy éppen paprikás krumplit tolt-e esténként és hogy mennyire maradt meg az olcsó szappan illata a pápai gyermek orrában?

De nézzük a tényeket...

Gyurcsány Ferenc első emléke egy zöld szennyesláda. Legalábbis ezzel indít a "napló": egy zöld kis szennyesládával, melynek tetején öltöztették a jelenlegi miniszterelnököt. Korán keltek, hiszen már öt órakor indultak a Pápa belvárosától 1 kilométernyire fekvő textilgyárba. Katus - ahogy a kormányfő nevezi édesanyját - minden nap főzött. Egytálételeket. A menü leggyakrabban paprikás krumpli volt. Erre tellett. Erre volt idő. Gyurcsányban pedig még mindig élnek az ízek és az illatok. Legfőképpen édesanyjáé, illetve az olcsó szappané és a textilfonó szálló pamacsainak édeskés szaga.

"Szófogadó gyermeknek számítottam" - nyugtatta meg állampolgárait ezt követően a kormányfő, aki végig jó tanuló volt ugyan, de szemtelen is egyben. Mi az, hogy! Nagyon is! - feleshetett tanáraival már akkor is a kis Feri, de harciasságát az sem törte le, mikor első után a fél nyarat csúnya kézírásának jobb tételével töltötte.

A családi titkokba is betekintést nyerhetünk. Kiderült: nem kevesen ittak a családban. Ott van mindjárt elsőként az öreg Gyurcsány, de Katus anya Laci testvére sem vetette meg a sert. Pedig éppen hozzá menekült kisírni bánatát két gyermekével Katus, mikor otthon magasra csapott a feszkó. Aztán persze mindenki megbékélt. Visszatértek és ment minden csendben tovább. Még a randik idején is csend volt, hiszen mint a kormányfő fogalmaz, anyja megértő társként viselkedett ezekben az esetekben. Ha kettesben akartak maradni, akkor a Gyurcsány család fogta magát és elment rokonlátogatóba. Arról azonban nem szól a fáma: meddig. A jó viszony máig kitart.

Igaz, Katus nem szeretne Pestre költözni - sőt még a budai Apró villába sem -, az ünnepeket mindig együtt töltik. Ilyenkor a kormányfő anyja mégsem pihen. Nem bír. Állandóan sürög-forog, főz, majd leszed, mosogat, törölget, pakol. "Ha egy óráig tétlenségre van kárhoztatva, látszik, hogy szenved" - fogalmaz anyjáról Gyurcsány Ferenc, akit Katus minden nap megnéz a Parlamentben. Természetesen csak őt. Az ellenzéket már nem, mert nem akarja hallani, ahogy bántják a fiát. Pedig - hiszi Katus asszony -, a fiát mindenki szereti. Legalábbis azok az emberek, akik megállítják, csak dicsérik Ferencet, akiről már tudjuk: zöld szennyesládán öltözött évekig.

Ahogy telnek az évek, egyre inkább körvonalazódik Gyurcsány Ferenc páratlan személyisége. Egyedülálló sokoldalúságát nemcsak a KISZ-ben, az üzleti életben, és az MSZP-ben csillantotta meg, hanem az élet más területein is. Az utolsó hónapokban igazán felgyorsult az élet: vallott a békákról és betegségeiről egy televíziós kereskedelmi műsorban, írt könyvet híveinek a szocializmus jövőjéről, vezetett rádiósműsort, és immár négyoldalas naplót rittyentett a 168 óra hasábjaira is - no, nem magától, olvasói nyomásra és szerkesztőségi kérésre. Ezen felül a miniszterelnök azok után, hogy 33 cégéről már lemondott, még mindig 16 cég tulajdonosa amellett, hogy 5 másikban igazgatói tisztséget tölt be. Ja igen, és miniszterelnök. Vajon hogyan marad mindenre ideje...?

kritizátor; ma.hu

ma.hu - fideszfrakcio.hu