Esetleges haladásra utal az orosz-ukrán vitában, hogy Ivan Placskov ukrán energiaipari miniszter közölte: Kijev elfogadja az európai elvek alkalmazását a gázárak és a tranzitdíj képzésében - de számokat nem említett. Az ukrán miniszter pénteken hazatért Kijevbe, míg Moszkvában szakértői szinten folynak tovább a tárgyalások a Gazprom és az ukrán partnermonopólium, a Naftohaz között a 2006-os szállításokról és a tranzitdíjról.
Viktor Juscsenko ukrán elnök csütörtök este azt mondta, hogy az orosz gáz objektív ára az ukrán piacon 75-80 dollárt tesz ki ezer köbméterenként, mert az alternatív energiahordozók (szén, brikett, tőzeg, olaj) ukrajnai árváltozása alapján kell kalkulálni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont azt fejtegette, hogy az európai átlagárat és tranzitdíjat kell alapul venni, mert Ukrajnában és Oroszországban a gázágazatban még nem lehet piaci viszonyokról beszélni. Mint mondta, a piaci árat a folyó évi súlyozott átlagár adja, a dízelolaj és a pakura árváltozásával korrigálva.
Moszkvai elemzők megjegyezték, hogy a Gazprom, amely a jelenlegi ezer köbméterenként 50 dollár helyett egy hete már 230 dollárt követel a Naftohaztól jövő évi gázszállításaiért, ezt a maximális igényét a német piacon hasonló módszerrel kalkulált árra alapozza, levonva belőle a szállítási költségeket. Londoni szakmai elemzők szerint a nyugat-európai országok jövőre, 2006-ban ezer köbméterenként átlagosan 240 dollárt fizetnek a Gazpromnak a földgázért.
Mindamellett Ukrajna politikai indítékokat lát a meredek áremelés mögött, és több évre el akarja azt nyújtani, amíg nehézipara és lakossága alkalmazkodhat hozzá. Kijev továbbá nem hajlandó részesedést engedni a Gazpromnak a meglévő ukrán vezetékrendszerben, és annak részei még kölcsön biztosítékául sem szolgálhatnak. Juscsenko elutasította az azonnali áremelés ellensúlyozására felkínált, 3,6 milliárd dolláros kölcsönt, amelyet Putyin ajánlott fel.
Juscsenko pénteken a gázár ideiglenes befagyasztását kérte Putyintól, hogy a Gazprom és a Naftohaz január első tíz napjában nemzetközi szakértők bevonásával befejezhesse tárgyalásait, és aláírhassa a megállapodásokat.
A Gazprom úgy vélte, hogy Kijev csak az időt akarja húzni, de jelezte: a hivatalos választ a címzett Putyinnak kell megadnia. Mindenesetre Alekszej Miller Gazprom vezér előzőleg ismét megfenyegette Kijevet: a Gazprom január elsején délelőtt tízkor (közép-európai idő szerint reggel nyolckor) leállítja Ukrajnának szánt szállításait, ha nincs megállapodás.
Kijev erre az esetre kilátásba helyezte, hogy 15 százalékot lecsapol az Ukrajnán át Európába (így Magyarországra) áramló évi 110 milliárd köbmétert kitevő orosz gázból tranzitdíj fejében, miután 2006-ra szóló jegyzőkönyv híján a 2009-ig érvényes kormányközi megállapodás eddigi feltételei maradnak érvényben. Orosz részről már jelezték, hogy ezt "lopásnak" fogják tekinteni.
A Gazprom operatív törzse részletes tervet hagyott jóvá az európai fogyasztóknak szánt szállítások biztosítására. Egyes moszkvai elemzők azt latolgatták, hogy a Gazprom a nemzetközi piacon vásárolhat majd (igen drágán) európai fogyasztói számára annyi gázt, amennyit Ukrajna esetleg lecsapol a tranzitgázból. Azután ennek árát is számon kérheti Kijeven nemzetközi bíróság előtt, megtetézve a büntetésekkel.
A Gazprom igyekezett megkaparintani Ukrajna elől az importálható türkmén gáz java részét is, hogy még jobban ráutalja az orosz szállításokra. A Gazpromnál csütörtökön bejelentették, hogy jövőre, 2006-ban 30 milliárd köbméter földgázt vásárol Türkmenisztántól, ezer köbméterenként 65 dollárért, az idei 44 dollár helyett. Ám Juscsenko ukrán államfő péntek este azt mondta, hogy ő is megállapodásra jutott a türkmén vezetőkkel, és eszerint Ukrajna jövőre 40 milliárd köbméter földgázt kap Türkmenisztánból, méghozzá ezer köbméterenként 50 dollárért. Ez a jövőre várható ukrán gázfogyasztásnak több mint a fele, mondta Juscsenko.
Juscsenko jelezte, hogy az ukrán kormány különleges működési rendet szabott meg a vezetékhálózatban, biztosítandó a gázszállítmányok akadálytalan érkezését Ukrajnába és áthaladásukat Európába.
A Gazprom az európai gázellátásnak körülbelül a negyedét adja. Legnagyobb fogyasztója a volt Szovjetunió határain kívül Németország, ott a felhasználás 35 százaléka származik Oroszországból. Hivatalos jelzés szerint a német tartalékok 75 napi átlagfogyasztásnak felelnek meg.

MTI - fideszfrakcio.hu