Süllyedő országunk vezetői váltig állítják, kitartóan kántálják, hogy nincs semmi gond, hiszen nem lefelé tartunk, ellenkezőleg, felfelé emelkedünk. E sorba illeszkedik Veres János pénzügyminiszter legújabb győzelmi jelentése arról, hogy kiválóan alakult a tavalyi hiány, hiszen az ezermilliárd forintot alulról közelítő öszszeg nem érte el az előzetesen tervezett mértéket. Miközben a közepesen rossz adósok közé minősítenek vissza minket, a sokasodó államháztartási bajok miatt már kevésbé látják szabadnak a magyar gazdaságot a befektetők, jegybankunk mellett az Európai Bizottság is drámai mértékű hiányra számít, mi kitartóan és rendületlenül ismételjük: nem és csak azért sem süllyedünk.

A nyilvánvaló igazságok elfedése és megmásítása nálunk az elmúlt években már önálló művészeti ággá nőtte ki magát. Atlantisz-Magyarország kormánya mostanság arról nevezetes, hogy szinte megoldhatatlan rejtvényeket kínál a nehéz feladatokhoz szokott külhoni és hazai elemzőknek. A legfrissebb feladvány megfejtői között nagy értékű jutalmakat kellene kisorsolni, mert nem egyébre deríthetnének fényt, mint hogy hová lett a Ferihegyi repülőteret üzemeltető cég privatizációjából származó, több száz milliárdos bevétel. Karácsony óta folyik az össznépi tippelés. A sokasodó megfejtések azonban - legnagyobb bánatunkra - nem a tisztánlátást segítik, hanem a zűrzavart növelik. Persze a káoszteremtésben élen jár a könyvelés tudományában kifinomult jártasságot felmutató pénzügyi kormányzat, amely szemrebbenés nélkül képes arra a mutatványra, hogy egyszerre állítson valamit és annak az ellenkezőjét. Miközben biztosít minket afelől, hogy a repülőtéri pénzt kizárólag adósságunk visszafizetésére költi, semmi szín alatt nem használja fel azt a hiány csökkentésére, a bevétel egy részével mégis jelentősen javítja az államháztartás tavalyi egyenlegét. Kiskapuk megnyitásával, sokszorosan megcsavart elszámolási manőverekkel éri el, hogy az igazság és a hazugság között végképp elmosódjon minden különbség.

A kiskapukra példaként említhető, hogy miközben tiltja a törvény, hogy a privatizációs bevételeket a kormány a hiány csökkentésére használja fel, az is igaz, hogy ez csak az ÁPV Rt.-n keresztül érkező pénzekre vonatkozik. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a repülőtér vagyonkezelői jogának eladásából származó összeg nagyobbrészt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számláján át folyt be az államkasszába. Az elszámolási manőverek alkalmazását pedig segíti, hogy a hiány kimutatására egyszerre többféle könyvelés van forgalomban, és elég felmutatni azt, amelyik a kedvezőbb adatokat tartalmazza, amikor kritika éri a ház elejét.

Hamar megfájdul az ember feje, ha meg akarja ismerni a repülőtéri pénz történetét. Ami azért nagyon elszomorító, mert a Budapest Airport Rt. tulajdonosai végtére is mi, magyar állampolgárok voltunk. Valakik úgy rendelkeztek a vagyonunk felett, hogy közben arra sem méltatnak minket, hogy tisztességesen, mellébeszélés nélkül elszámoljanak az érte kapott bevétellel, amiből több százezer forint jut mindannyiunkra fejenként. Megérdemeljük sorsunkat, ha ezt szó nélkül hagyjuk. Összekapaszkodva mehetünk a mélybe azokkal, akik még mindig elhiszik vezetőinknek azt, hogy nem süllyedünk.

Magyar Nemzet - Nánási Tamás - 2006. január 9.
fideszfrakcio.hu