fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
A hatalom mértékegysége a hordó és a köbméter
2006. január 9., 13:52
A Welt am Sonntag konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Jens Hartmann A hatalom mértékegysége című írásában elemzi az energiahordozók szerepét a Kreml külpolitikájában. A szerző tézise szerint tudomásul kell venni, hogy Oroszország olajjal, gázzal és az áramszállításokkal is külpolitikát folytat.

A német lap értékelése szerint az állami földgáz-monopolista Gazprom a Kreml céljainak végrehajtó szervévé vált, mely tarifáival megjutalmazza, vagy éppen bünteti az adott országot. Andrej Illarijonov elvesztette a Kremlben betöltött állását. Putyin elnök gazdasági tanácsadójának az esztendő végével felmondtak, vele - amint a történteket az orosz lapok kommentálták - a "Kreml utolsó liberálisa" is távozott, nem volt rá többé szükség. A Putyin által kirobbantott konfliktus megerősítette az ellátási nehézségekkel kapcsolatos európai félelmeket. Az orosz elnök mint a "föld benzinkútjára" tekint országára, ahol sorban állnak az amerikai, ázsiai és európai fogyasztók. A Szovjetunió eltűnését a "XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának" nevező orosz államfő most Oroszországot energia-nagyhatalomként kívánja felértékelni. Immár nem a robbanófejek száma, hanem a hordó és a köbméter szolgál a hatalom mértékegységeként.
Olaj- és gáztartalékok tekintetében Oroszország megelőzve Iránt és Szaúd-Arábiát első a világon. Becslések szerint 380 milliárd hordó olaj-egyenértékes olaj és gáztartalékkal rendelkezik. A föld legnagyobb kiterjedésű országa a legfontosabb gáz- és a második legjelentősebb olajtermelő állam.
A Gazprom az orosz külpolitika végrehajtó szervévé vált - hangsúlyozza a Welt am Sonntag cikkírója. A konszern a gáz- és olajcsapokkal képes államokat megjutalmazni és megbüntetni. A Gazprom a brüsszeli bizottság adatai szerint a 25 uniós tagállam gázellátásának 44 százalékát adja, az uniós tagállamok olajfogyasztásából 18 százalékos a részesedése.
Az orosz olaj-, gáz- és áramszolgáltató vállaltok egy valódi céghálózatot hoztak létre Közép- és Kelet-Európában, valamint az egykori szovjet tagköztársaságokban. Észtországtól Bulgáriáig, Moldáviától Tádzsikisztánig az államhoz közel álló cégek rendelkeznek erőművekkel, villamosvezeték-hálózatokkal, olajfinomítókkal, csővezeték-hálózattal, olaj- és gázkereskedelmi vállalatokkal.
Az orosz árammonopólium, a RAO UES elnökségét irányító Anatolij Csubajsz találta fel a függés eme formájára a "liberális birodalom" fogalmát. E felfogás szerint Oroszországnak kell azon államok energiapolitikáját meghatároznia, melyek egykor a szovjet birodalomhoz tartoztak.
Majd mindegyik multinacionális konszern megpróbál a Gazprommal üzletelni. Ez eddig leginkább a német Eonnak és a BASF-nek sikerült. Nemcsak az orosz cég legnagyobb vásárlói, de ezek építhetik a Gazprommal közösen a Balti-tengeri gázvezetéket is. A vezeték 2010-től szállítana gáz Németországba, ráadásul a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi, hogy egyetlen tranzitország se zavarhassa a szállításokat.
A viszonylagos szállítási biztonság a német, a francia és az olasz vásárlókra vonatkozik. Azokra az államokra, melyeket Moszkva a "közeli külföld" fogalmával illet, azonban nem. Moszkva 1990-ben a szakadárnak minősített Litvániát energiablokáddal sújtotta. A Gazprom 2004-ben elzárta a fehéroroszországi csapokat, amíg Alekszandr Lukassenko nem adta át a vezetékhálózatot Oroszországnak. Az EU-ba és a NATO-ba törekvő Ukrajna esetében akkor nyitotta meg ismét a csapokat, amikor Kijev kinyilvánította, hogy kész kizárólag a Gazprom egyik leányvállalatától gázt vásárolni. A nyugati orientáció gondolatával játszó Moldáviát pedig egyszerűen elzárták a gáztól, amíg a szovjet utódállam nem volt hajlandó az ár megduplázásba belemenni.
A milliárdos haszon miatt Németországban a Gazprom terjeszkedni kíván. Számos helyi gázszolgáltató vállalatot kíván megvásárolni, az orosz cég szeretné a teljes értéktermelési láncot ellenőrzése alá vonni, és keményen dolgozik a domináns helyzetének kiépítésén, vélekedik Emmanuel Bergasse, a Nemzetközi Energiaügynökség munkatársa.
Nemcsak Európa függősége a probléma, hanem az, hogy az oroszok egyúttal összes üzleti filozófiájukat is exportálják. A korrupció, a hiányzó átláthatóság piacgazdaságuk ismertető jegye. A Gazprom szereti üzleteit alig átlátható off-shore cégeken keresztül lebonyolítani. Az ukrán-orosz gázüzletben közvetítő céget - hivatalos székhelye az adóparadicsomnak számító közép-svájci Zug kanton - a szervezet bűnözéssel ápolt kapcsolatokkal gyanúsítják. "Ezeket a struktúrákat, alig lehet áttekinteni"- óv Bergasse.
Európában arról vitatkoznak, hogy miként lehet csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőséget. "A orosz földgáz továbbra is döntő szerepet fog játszani az európai energiaellátásban. De a közelmúlt történéseiből meg kell tanulnunk a leckét" - vélekedik az unió elnökségét ellátó Ausztria gazdasági minisztere, Martin Bartenstein.

wams.de - fideszfrakcio.hu