Az EU rangsorolásából kiderül, hogy az innovációban Svédország, Finnország, Németország és Dánia járnak elöl az uniós tagok közül, és hasonlóan kiemelkedő a szervezeten kívüli Svájc fejlődése is. Mögöttük nyolc EU-ország és Izland tartozik az "átlagos teljesítményű" kategóriába, majd az új tagállamok nagy részét - köztük Magyarországot -, valamint Portugáliát és Görögországot magában foglaló, "felzárkózóban lévő" országcsoport következik, és a sort a "teret vesztő" négy állam, Észtország, Spanyolország, Lengyelország és Szlovákia zárja, együtt a még nem EU-tag Bulgáriával, Romániával és Törökországgal.

A most ismertetett uniós innovációs eredménytábla azt is jelzi hogy "ha a jelenlegi irányvonalak nem változnak, nem fog csökkenni a különbség az EU és az Egyesült Államok között" ezen a területen. A helyzeten azért is változtatni kell, mert az újítások-találmányok területe az egyik legfontosabb pillére az EU ambiciózus versenyképességi, munkahely-teremtési és gazdasági növekedési terveinek, jelentette ki a témáért felelős biztos, Günter Verheugen.

Az EU összesen öt szempontból - az innovációt ösztönző tényezők, az ismeretépítés, a vállalkozókedv, az alkalmazás és a szellemi tulajdon szemszögéből - vizsgálta tagországainak teljesítményét. Magyarország legjobban - az uniós átlag közelében - az ismeretfejlesztés kategóriájában áll, a leggyengébb teljesítményt pedig Brüsszel szerint az innováció ösztönzésében, illetve a szellemi tulajdon területén nyújtja. Magyarország a bizottság szerint sikeresebb az újítások alkalmazásában, mint megalkotásában - ez részben betudható annak, hogy "sok új technológiát külföldi cégek visznek az országba". Az innovációs kiadások a statisztika szerint csak az uniós átlag 20 százalékára rúgnak, és jóval kisebb a magasan képzett szakemberek aránya is a 39 százalékos átlagnál.

MTI - fideszfrakcio.hu