A kolozsvári napilap tudósítása szerint a rendezvényen egyebek között elhangzott: a sztereotípiák elsősorban a romákat érintik, de az ukránok, a tatárok és a magyarok esetében is kimutatható a hátrányos nézőpont.

Az esemény egyik meghívottja Eckstein-Kovács Péter szenátor volt, aki a kisebbségi törvény megszületését és szenátusi vesszőfutását ecsetelte, utalva annak várható jövőjére is. A politikus úgy véli: februárig a jogszabályterv a képviselőház asztalára kerülhet. A Pro Európa Ligát képviselő Haller István elsősorban a romániai kisebbségek helyzetéről, a megkülönböztetésekről szóló legutóbbi tanulmányok eredményeit foglalta össze.

Kiderült, hogy az országban még mindig túl erősek a sztereotípiák, a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket még az igazságszolgáltatásban dolgozók sem ismerik eléggé, és a különböző közösségeket érintő közfelfogás meglehetősen torz. Így például az oktatás terén hiába ad a törvény lehetőséget az anyanyelvi oktatásra, ha mind a tanerő, mind a tankönyvek tekintetében jelentős a hiány. Ennek hatása kimutatható a felsőfokú oktatásban részesült kisebbségiek alacsonyabb részarányában.

A helyzet katasztrofális a romák esetében, de a kevésbé számottevő kisebbségek, így a törökök, a tatárok, az ukránok sem állnak sokkal jobban. Az igazságszolgáltatást vizsgálva ijesztő adatok kerülnek napfényre: az egyik börtönben végzett felmérés szerint egy roma rendszerint súlyosabb büntetést kap egyszerű lopásért, mint egy nem roma minősített lopásért.

A Hargita megyei rendőrség alkalmazottait arról kérdezték, milyen közösségeket tartanak bűnözőnek. A válaszadók több mint 90 százaléka megjelölte a romákat, míg a kábítószer-fogyasztókat (pedig ők a román törvény értelmében, meghatározásukból adódóan bűnözők) alig több mint 45 százalékuk tartja bűnöző közösségnek - olvasható a Szabadságban.


MTI - fideszkrakcio.hu