Először minden bizonnyal az erdélyi püspök szobra áll majd Kolozsvár főterén, a Szent Mihály plébániatemplom mellett, ott, ahol a nagy tekintélyű egyházi személy plébánosi szolgálatot is betöltött.

"Reményeink szerint tavasszal sikerül felállítani az alkotást" - mondta kedden az MTI-nek Kiss Tibor, a Szent Mihály plébánia gondnoka. A Bocskay Vince szovátai művész által készített, egész alakos, három méter magas szobor darabjai jelenleg még Karcagon vannak, ahol bronzba öntötték az alkotást.

A szobrot eredetileg tavaly év végén tervezték felavatni, éppen ezért előrehaladott állapotban van a kérvényezési folyamat. Tavaly sikerült megszerezni a bukaresti művelődésügyi minisztérium mellett működő szakbizottság jóváhagyását, amely esztétikai szempontból megfelelőnek találta a tervet. A kolozsvári városháza urbanisztikai bizottsága tavaly ugyancsak rábólintott a szoborállítási elképzelésre, Kiss Tibor szerint azonban a plébániának még be kell mutatnia egy dokumentumot. Ez a technikai részlet azonban - mint mondta - remélhetőleg nem okoz fennakadást.

A csíkszentdomokosi születésű Márton Áront (1896-1980) 1938-ban szentelték püspökké, azt megelőzően a kolozsvári Szent Mihály plébániát is vezette. A második világháborúban azzal vívta ki a közvélemény elismerését, hogy a Szent Mihály templom szószékéről állást foglalt a zsidók deportálása ellen. A kommunizmus alatt a romániai magyarság jogaiért és az egyházellenes politika ellen küzdött, amiért meghurcolták és börtönbe zárták. 1957-1967 között házi őrizetben volt egykori püspöki székhelyén, Gyulafehérváron.

Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet a temesvári Szakáts Béla szobrászművész készíti el. A Kolozsvár Társaság által meghirdetett meghívásos pályázaton Szakáts terve nyerte el januárban a szobor kivitelezése céljából alakult kezdeményező bizottság tetszését.

A 3-4 méter magasra tervezett emlékművet Kolozsvár egyik zöldövezetében, a Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete és a városháza engedélye azonban még hiányzik, mert sem a pályázás, sem a helyszín engedélyeztetésének kezdeményezése nem volt lehetséges a nyertes szoborterv kiválasztásáig.

Az alkotás egy napot jelképező kaput ábrázol, amely a szabadságvágy, a jó reménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az alkotó szerint ez minden forradalom alapeszméje, így az 1956-osnak is. Elbukása e remények elvesztését, a dolgok fonákjukra fordulását, fájdalmat, halált jelentett. "Így a a szabadság napszimbolikus kapuja, átfordulva börtönkapuvá válik" - ismertette munkája jelképes értelmét a tervező.

A kezdeményezők tervei szerint, ha nem sikerül adminisztratív akadályok miatt a forradalom idei évfordulójára felállítani az alkotást, akkor azt ideiglenesen nem köztéren állítják majd ki.


MTI - fideszkrakcio.hu