A mínusz 40 fok körüli oroszországi hideg miatt 25 százalékkal csökkent az átadott mennyiség, így magyar felhasználásra 22 millió köbméter, tranzitcélokra pedig 9 millió köbméter gáz érkezik.
Kántor Sándor elmondta: az orosz fél szállításainak csökkenése miatt a Mol értesítette azt a 34 nagyfogyasztót, akik korábban ezt vállalták, hogy csütörtök reggel térjenek át alternatív tüzelőanyagra. Az áttérést kétoldalú szerződés szabályozza, s cserébe a Mol olcsóbban szállít e cégeknek gázt.
A tüzelőanyag-csere nem szokatlan Magyarországon, a Mol a korábbi teleken is élt ezzel a lehetőséggel. A Mol várhatóan akkor oldja fel a gázfogyasztás korlátozását e cégek esetében, ha teljesen helyreáll a gázszállítás. Szakértők szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján ha Oroszországban a napi átlaghőmérséklet tartósan mínusz 25 fok alatt marad, akkor általában mindaddig kisebb a Gazexport által szállított mennyiség, amíg nem melegszik az idő.
A Mol és az orosz fél negyedéves bontásban számol el egymással, így a mostani mennyiségi csökkenés ellenére is teljesülhetnek a szerződésben foglaltak. Magyarországra két vezetéken érkezik az import földgáz: Ukrajnán keresztül Oroszországból Beregdarócnál elvileg maximálisan napi 39 millió köbméter, míg az ausztriai Baumgartennél napi 12 millió köbméter. Ez utóbbi vezeték, a Hungarian-Austrian Gaspipeline (HAG), leágazása az ukrán tranzit vezetéknek, ám összeköttetésben van a nyugati gázhálózatokkal is.
A Magyarországra érkező teljes gázmennyiségből 11 millió köbméter tranzitgáz: ez a mennyiség Bosznia-Hercegovinába és Szerbia-Montenegróba megy. Magyarországon évente 14 milliárd köbméter földgáz fogy, aminek 80 százaléka import. Az orosz importfüggőség eléri a 70 százalékot.
A 14 milliárd köbméterből mintegy 4-4,5 milliárdnyit a lakosság használ fel, 3 milliárdnyit a közületi, önkormányzati, közüzemi szféra, míg a villamos erőművek szintén körülbelül 3 milliárd köbmétert gázt tüzelnek el évente. A fennmaradó mennyiséget az ipar, alapvetően az építőipari anyagokat előállító cégek, a kerámia- és cementipar használja fel.
A magyar gázhálózat és -rendszer napi 99 millió köbméter csúcsfogyasztást bír el, ám ekkora felhasználásra még nem volt példa: a legnagyobb, napi 90 millió köbméteres felhasználást 2005 február 9-én regisztrálták. Február elején tartósan mínusz 10 fok alatti hideg volt.
A gázfelhasználást alapvetően befolyásolja az időjárás: míg januárban vagy februárban havi szinten 2 milliárd köbméternél is több gáz fogy, addig június-július-agusztusban csak alig több mint 500 millió köbmétert használnak el havonta. A Mol adatai szerint Magyarországon 0 fok alatt egy fok hőmérsékletcsökkenés naponta átlagosan 2 millió köbméterrel növeli meg a gázfelhasználást.
A napi csúcsfogyasztásnak körülbelül a fele közvetlen import, a másik része pedig az összesen 3,4 milliárd köbméter térfogatú tárolókból napi szinten maximálisan kivehető 47,5 millió köbméter földgáz. A hazai termelés napi szinten legfeljebb 9,5 millió köbméter.
Az öt gáztárolóban jelenleg mintegy 2,4 milliárd köbméter földgáz van, ami a hazai termelés és az import teljes leállását és folyamatos történelmi napi csúcsfelhasználást feltételezve is az ország közel egyhavi szükségletét fedezi.
Magyarországon a gázfelhasználási korlátozás elrendelésének és végrehajtásának mikéntjéről a Mol és partnerei kétoldalú szerződéssel rendelkeznek.
A felhasználókat a Mol öt kategóriába sorolja, illetve létezik a nullás kategória is. A nullás kategóriába azok a nagy felhasználók tartoznak, amelyek szerződésben vállalták, hogy a Mol kérésére tüzelőanyag-cserét hajtanak végre, azaz a gázról áttérnek más fűtőanyagra, például olajra alapú fűtőanyagra. Ezek a felhasználók kedvezményes áron kapják a gázt, s ha nem tesznek eleget a kérésnek, a Mol kizárhatja őket a szolgáltatásból.
Az egyes kategóriába az óránként 2.500 köbméternél többet fogyasztó ipari és mezőgazdasági termelők tartoznak, a kettesbe pedig azok, amelyek óránként 2.500 és 500 köbméter között használnak fel gázt.
A hármas kategóriába valamennyi ipari és mezőgazdasági termelő beletartozik. A negyedik kategóriába a kommunális felhasználók tartoznak, az ötödikbe pedig a lakosság.
Magyarországon legutóbb a nyolcvanas évek közepén rendeltek el korlátozást, de csak az egyes és kettes kategóriában. Igaz, ekkor a hálózat napi kapacitása csak 50-60 millió köbméter volt, szemben a mai 99 millió köbméterrel.
A fogyasztás-korlátozás tartós, súlyos forráshiány esetén lép életbe: ha az egyes kategóriát korlátozzák, akkor a megtakarítás naponta elvileg 3 millió köbméter körül lenne. A kettes kategória további 4 millió köbméter, a hármas kategória pedig 9,6 millió köbméter megtakarítást eredményezne. A negyedik, kommunális kategória már 20 millió köbméter megtakarítást hozna, a lakossági pedig 73 millió köbméter tenne ki. Ez azonban csak elméleti számítás, hiszen nem minden felhasználó fogyaszt egyszerre.


MTI - fideszfrakcio.hu