Előző számainkban megírtuk: a jelenlegi miniszterelnök leginkább ismert cégét, az Altus Rt.-t a 90-es évek vadkapitalista időszakában alapozta meg. 1992-ben az állami szférában dolgozó ismerősei segítségével megvásárolt egy már működő, a cégbirodalmának felépítésében később jelentős szerepet játszó vállalkozást, a - később Aldo névre keresztelt - Szenzor Kft.-t. A vásárlás körülményei jelzik a baloldaliságát mindig is hangsúlyozó miniszterelnök módszereit: miután névértéken hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársainál, azaz a dolgozóknál kikényszerítette, hogy potom pénzért adják el neki üzletrészüket.
Cikkeinkből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül vásárolt be a Szenzor (Aldo) Kft.-be, a Nomentana Kft. azonban a valóságban egyáltalán nem is létezett.

Gyarapodnak, gyarapodnak...

Az Aldo Kft. komoly vagyongyarapodásnak indult. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994-ben pedig a MeH és Gyurcsány érdekeltsége, az Aldo két olyan lízingkonstrukciós ügyletet kötött meg, amelyek a magyarországi privatizáció legsötétebb korszakát idézik. Gyurcsány ezen időszakban figyelmen kívül hagyta a cégbíróság jogerős határozatát, amelynek értelmében a Nomentana Kft. nem jött létre. A jelenlegi miniszterelnök a fantomcéget ugyanúgy tovább működtette, önmagát pedig törvényes ügyvezetőnek adta ki. Ezzel nemcsak üzleti partnereit és a hatóságot tévesztette meg, hanem a törvényellenes állapot miatt az Aldo Kft. privatizációs vagyonszerzéseinek jogszerűsége is megkérdőjeleződik.

Megtévesztett cégbíróság

A 01-09-261025 számmal jelölt Nomentana Kft. még a cégbírósági bejegyzésének elutasítása előtt lett az Aldo Kft. tulajdonosa. Az átalakulás alatt álló Nomentana Kft.-t az Aldo tagjaként abban az időpontban a cégbíróság jogszerűen jegyezte be. Az elutasító határozatot követően Gyurcsánynak haladéktalanul közölnie kellett volna ezt a tényt az Aldo Kft. ügyvezetőjével, akinek jogszabályi kötelessége lett volna írásban bejelenteni a cégbírósághoz, hogy a Nomentana Kft. nem jött létre. A cégiratokból megállapítható, hogy a cégbíróság felé ilyen intézkedés nem történt, így az Aldo cégbírája - aki nem volt azonos a Nomentana Kft. ügyeiben eljáró bíróval - nem észlelte, hogy a nem létező Nomentana Kft. 1993. szeptember 17-től már nem lehetett jogszerűen az Aldo Kft. tagja. Gyurcsányéktól nemhogy bejelentés nem érkezett a kft. bejegyzésének elutasításáról, hanem ezzel éppen ellentétes tartalmú iratokkal próbálták alátámasztani a fantom-kft. létezését.

Aláírogatott a fantomügyvezető

Gyurcsány Ferenc tehát annak érdekében, hogy egy törvényesen működő társaság látszatát keltse, attól sem riadt vissza, hogy a nem létező Nomentana Kft. nevében rendszeresen hamis papírokat nyújtson be a hatóságnak. Ennek bizonyítékai a cégbírósági iratok között érhetők tetten. 1994. május 30-án a fantomügyvezető Gyurcsány aláírta, és leadta nem létező cégének 1993. évre vonatkozó mérlegét a cégbíróságon. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében rögzítette, hogy a társaságnak sem fő-, sem mellékfoglalkozású alkalmazottja nincs, ami egy nem létező cég esetében egyáltalán nem meglepő. Az már annál inkább, hogy a miniszterelnök írásbeli nyilatkozata szerint a fantomcég költségeinek 98 százalékát alvállalkozói díjak alkották, továbbá az, hogy a nem létező társaság könyvelésében jelentős tételt tett ki egy külföldi ügylettel kapcsolatos áfa-visszaigénylés. A következő évi mérlegleadási időszakban szintén megérkezett az illegális cég mérlege a cégbíróságra. A mérlegben - a korábban szerződéskötésnél már bevált módszer szerint - a nem létező Nomentana Kft. nem létező székhelyét Gyurcsány másik cégének, a létező Aldo Kft.-nek Budapest, Havanna u. 18. szám alatti székhelyével helyettesítették. A mérleg szerint a kft.-nél 1994-ben minden rendben ment, a cég folyamatosan működött, árbevétele volt, kötelezettségeket vállalt és követelései voltak, csak éppen mindehhez maga a valóságos cég hiányzott, mivel nem létezett. Vajon a cégbíróság miért nem észlelte mindezt? A válasz az iratkezelési rendben rejlik. Amikor egy társaság leadja az éves mérlegét, akkor azt a kezelő irodán automatikusan hozzáteszik a cég aktáihoz, de ha nincs módosítás a társaság ügyeiben, az akta nem kerül bíróhoz, aki ellenőrizhetné azt, hanem az irattárban marad. A Nomentana Kft. esetében is ez történhetett. Gyurcsány - egyéb módosítás hiányában - évekig nyugodtan küldözgethette az álmérlegeket a cégbírósághoz, mivel az akta nem került bíróhoz, így a törvénytelenséget sem lehetett észrevenni. A beküldött ál-mérlegbeszámolókat szép sorban lerakták az elutasított Nomentana Kft. lezárt aktájába. Kizárólag arra az egyre kellett Gyurcsányéknak ügyelni, hogy semmilyen módosítás ne történjen az álcégben, és így elkerülhessék a cégbíróval történő, nagyon komoly következményekkel járó találkozást.

Kijönnek az illegalitásból

A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban valószínűleg ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
A fantom Nomentana Kft. napjai zavartalanul teltek, mígnem 1995. december 30-án váratlan fordulat következett be a cég megszokott illegális életében. Gyurcsányék feltehetően nagyobb méretű tranzakcióra készültek a Nomentanával, így megpróbálták valamilyen formában kezelni a törvénytelen helyzetet, és vállalták annak a veszélyét, hogy előbújnak az illegalitásból. A megoldást a törvényesen létező, de sehol meg nem jelenő alvó cégükben, a Nomentana Betéti Társaságban vélték megtalálni. A Nomentana Bt. három év elteltével egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A betéti társaság tagjai, Somorai László és Gyurcsány Ferenc úgy tüntették föl, mintha három éven keresztül nem is működtettek volna illegálisan ugyanezen a néven egy nem létező céget. Az 1995. decemberi átalakulási tervben Gyurcsány és Somorai írásbeli nyilatkozatban kijelentették, hogy az eddig betéti társaságként működő céget kft.-vé kívánják alakítani. A miniszterelnök, aki 1993-1995-ben fantomtulajdonosként tagja volt a nem létező Nomentana Kft.-nek, 1995 decemberében - mintha addig mi sem történt volna - írásban benyújtotta a cégbírósághoz azon szándékát, hogy a létrehozandó Nomentana Kft. tagja kíván lenni. Az 1995. év végi átalakulás során a betéti társaság másik tagja, Somorai László azonban kijelentette, hogy az igazi Nomentana Kft.-ben már nem kíván tagként részt venni. Somorait feltehetően megviselte az illegalitásban töltött, hamisításokkal terhes három év, és minél messzebb kívánt kerülni a törvénysértő eseményektől.

Altusból a Nomentanaba, avagy egy fordított lépés

Gyurcsánynak Somorai pánikszerű távozása nem jelentett gondot, hiszen kéznél volt a jó öreg Altus Rt. Az igazi Nomentana Kft.-be Somorai helyett tehát az Altus Rt. lépett be tagként. A legális Nomentana Kft. ügyvezetője azonban nem az ál-Nomentanát képviselő Gyurcsány lett, hanem Földi Tibor magánszemély. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy egy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, jóváhagyta a Nomentana Betéti Társaság átalakulását, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy elleplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül egy nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom-kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak vissza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. - törvényellenesen megtartott 1993-as - adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle - egy fantom és egy törvényes - Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, az adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát egy külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. A jelenlegi miniszterelnök - még fantomügyvezetőként - feltehetően azt is el tudta érni, hogy nem létező cége éveken keresztül bankszámlát tartson fent Magyarországon, anélkül, hogy az adott pénzintézet bekérte volna a cég bejegyző végzését. Mert vagy ez történt, vagy pedig a cég bankszámla nélkül kizárólag házipénztárból működött. Ez mára valószínűleg kideríthetetlen.

Magyar Nemzet, 2006. január 20.

fideszfrakcio.hu