Az elmúlt napok cikksorozata alapján szerinted tisztességesen, törvényesen szerezte Gyurcsány Ferenc a vagyonát vagy sem?

Eddig is tudtuk, hogy nagyon furcsa körülmények között szerezte Gyurcsány Ferenc a vagyonát, tehát mindig a törvényesség határán táncolt, amikor ezeket a javarészt privatizációs ügyleteket végrehajtotta. Szerintem most már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem. Tudjuk egyébként is a Gyurcsány-vagyonról, hogy nagyon kis része vagy tulajdonképpen elenyésző része származik a saját üzletemberi ügyességéből, és gyakorlatilag a vagyonnak majdhogynem a teljes egésze privatizációs aktusokból képződött.
Nagyon röviden arról van szó, hogy 1993-ban Gyurcsány Ferenc megvásárolt egy betéti társaságot, és a vásárlás tényét, illetve a betéti társaságot ezzel együtt megpróbálta átalakítani kft-vé. Ez nem sikerült. Különféle formai okok miatt a cégbíróság még 1993 őszén elutasította a kérelmet, és innentől kezdve egészen 1995 decemberéig úgy működött ez a cég, hogy annak - a cég valójában nem létezett, tehát ilyen cégjegyzékszámon ilyen kft. jogilag nem létezett -, Gyurcsány Ferenc nem volt a tulajdonosa, és nem volt a képviselője sem. Ennek ellenére különféle üzleti ügyeknek a tömkelegét hajtotta végre ez a cég, főként privatizációs cselekményeket.

Ez törvényes vagy sem?

Teljességgel törvénytelen, hiszen Gyurcsány Ferenc azért, hogy a cég valódiságának a látszatát fenntartsa, számos hamis dokumentumot írt alá. Tehát a nem létező cég nevében taggyűléseket tartottak, ezeket aláírták, határozatokat hoztak, üzletrészeket adtak-vettek olyan cégekben, amelyek végig részt vettek azokban a privatizációs ügyekben, amelyeket már valamennyire ismerünk, mint a Szalay utcai képviselői klub esete vagy a balatonőszödi kormányüdülő, kormányvilla esete.

Miért csinálta mindezt?

Azt, hogy pontosan miért volt szüksége Gyurcsány Ferencnek a fantomvállalkozásra, a mai napig nem tudjuk. Egy biztos, kizárható, hogy véletlen tévedésről lenne szó, amit nem észleltek, mert mondjuk egy kis hentesüzlet esetében az emberrel előfordulhat, hogy nem reagál időben mondjuk a cégbíróság figyelmeztetésére, de ebben az esetben két dolgot tudunk. Az egyik az, hogy a cégbíróság figyelmeztette is Gyurcsány Ferencéket, hogy a Nomentana Kft. nem létezik, annak képviseletében ő nem járhat el. Ezt a cég ügyvédje átvette. Az átvételi bizonylatot a Magyar Nemzet a címoldalán bemutatta. Egyébként bárki megtalálhatja a cégbírósági aktákban, tehát ott vannak ezek a papírok, és több mint két éven keresztül használták ezután ezt a nem létező céget. És amikor rájöttek, hogy ez így már nagyon kellemetlen, illetve mondjuk azt, a legtöbb privatizációs ügy akkor már lefolyt - az ingatlanprivatizációkról beszélünk -, akkor azt gondolták, hogy csinálnak egy valódi Nomentana Kft-t. És valóban. Mi sem bizonyítja jobban a sanda szándékot, mint hogy 1996-ban valóban megalakult egy valódi Nomentana Kft., ami már tényleg létezett, aminek Gyurcsány Ferenc valóban a képviselője, cégein keresztül résztulajdonosa volt. Tehát ha itt egy ártatlan tévedésről lenne szó, akkor ezekre az okirat-hamisításokra, illetve az új, már valódi cég megalakítására nem lett volna szükség.
Talán nem is önmagában az okozott kárt, hogy ez a cég létezett, hanem az, hogy ez a cég milyen tevékenységeket végzett. Talán ezeknek a tevékenységeknek a leplezésére lehetett szükség egy ilyen vállalkozásra. Hogy mást ne mondjak, Gyurcsányék készítettek egy teljesen hamis mérleget is, amit benyújtottak a cégbírósághoz a nem létező Nomentana Kft. nevében, ahonnan kiderült, hogy a cégnek az egyik legfontosabb pénzügyi tranzakciója például 1993-ban egy külföldi üzletből eredő áfa-visszaigénylés volt. Tehát igenis történtek itt olyan ügyletek, amelyek felvetik, talán mégiscsak valamilyen célja lehetett ennek a fantomcégnek.

Ha veled vagy velem történik hasonló, akkor mi lenne a büntetés, tudod?

Gondolom, hogy nagyon súlyosan eljárna az APEH. Egyébként egy jogász is nyilatkozik, aki megemlíti, hogy az ilyen esetekben általában sokkal szigorúbban jár el az APEH. Tehát bárki, akinek kisvállalkozása van, bt.-je, akármi mása van, ha belegondol, akkor józan ésszel is rájöhet, hogy éveken keresztül egy fantomvállalkozást működtetni, számlákat kiállítani, mérlegeket készíteni átlag embereknek nem lehetséges.

Egyrészt ott van Gyurcsány Ferenc, az akkori tulajdonos felelőssége, másrészt a Miniszterelnöki Hivatallal állt üzleti kapcsolatban. Hogyan létezik az, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban nem ellenőrzik, hogy milyen cégekkel dolgoznak?

László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke nagyon ügyesen fogalmazott néhány napja. Azt mondta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a tőle elvárható gondossággal járt el. Valójában miről beszélünk? Amikor Gyurcsány Ferenc a Miniszterelnöki Hivatallal két üzletet is kötött ingatlanokra vonatkozólag, akkor az a cég, amely ezt az üzletet megkötötte, annak a tulajdonosa - az Aldo Kft-nek a tulajdonosa - a fantomvállalkozás Nomentana Kft. volt. És a Miniszterelnöki Hivatalnak meg kellett volna vizsgálnia az akkor vonatkozó, akkor érvényes adójogszabályok értelmében is, hogy kivel köt üzletet? Kitől fogad be számlákat? Ugye, tudjuk, hogy ráadásul nagyon rossz üzletet kötött a Miniszterelnöki Hivatal, mert eladta nagyon olcsón ezeket az ingatlanokat, utána drágán visszabérelte Gyurcsány Ferenctől.
Miért nem vizsgálták szerinted?

Alighanem azért nem, mert úgymond bennfentes üzletek köttethettek akkor. Bárkinek nem adják el olcsón a Miniszterelnöki Hivatal értékes ingatlanjait, és nem bérlik vissza utána drágábban, tehát ilyen üzletet csak azok tudnak kötni, akik a húsosfazékhoz közel vannak.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy beperli a Magyar Nemzetet.

Egész héten ezzel fenyegetőzött, most talán - ezek szerint - valóra is váltja. Nem sok jelentősége van, mert Gyurcsány Ferenc ezt a kampányt szeretné megnyerni, ugye a választást szeretné megnyerni, a pernek minden bizonnyal jóval később lesz vége, tehát az ő szempontjából ebben a kampányban teljesen lényegtelen, hogy milyen kimenetele lesz ennek a jogi eljárásnak.

Időt akar nyerni?

Szerintem egyértelműen. Főleg abból gondolom ezt, hogy többször is azt mondta, hogy pereljünk mi. Na most ez teljesen furcsa, hiszen újságírók vagyunk, az a dolgunk, hogy a tényeket megírjuk, a dokumentumokat leközöljük, de nem az, hogy pereskedjünk a miniszterelnökkel. Tehát ebből is azt a következtetést vontam le, hogy időt akar nyerni. Most végre eljutott oda, hogy valóban akkor ő maga tesz feljelentést.

Hogyan létezik az, hogy a média talán nem a megfelelő súlyával kezeli a történetet?

Ennek már nagyon régóta látjuk a jelét, hogy annak a nagyon sok, a Magyar Nemzetben szinte napról napra megjelenő súlyos esetnek, amely a kormány korrupt működését bizonyítja, nincsen nyoma a médiában, a közmédiában sem, ahol pedig a médiatörvény szerint is meg kellene ennek jelennie. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy amikor kipattant a botrány, az első napokban a Nap-keltében egyetlen betűt nem hallottunk róla.

Gyurcsány Ferencről beszéltetek, illetve írtatok. Mi a helyzet a többiekkel? Gondolom, hogy nem egyedül hajtotta végre "kis tetteit".

Látjuk, hogy Gyurcsány Ferencnek rengeteg társa volt ebben a privatizációsorozatban. Elsősorban azok az emberek, akik a KISZ utolsó vezérkarában is vele voltak, illetve a KISZ-nek a környékén voltak, tehát itt baráti szálak fűzik minden emberhez. Ráadásul tudjuk, hogy például az a Sárközy Tamás professzor, aki egyébként annak idején a társasági törvény megalkotásában közreműködött, már az első napon kiadott egy közleményt, amit nagyon sok lap ellenben idézett a Magyar Nemzet cikkével szemben, hogy teljesen jogszerű volt, hogy a betéti társaságot kft-vé alakították, és ezt egy darabig így használták. Valóban jogszerű volt körülbelül néhány hónapig, és utána évekig meg egyáltalán nem. Nos, ez a Sárközy úr részt vett annak a Szilas Ádámnak a korábbi vállalatának a munkájában, aki az Aldo Kft-t, amely Gyurcsány Ferenc számos privatizációs ügyletében részt vett, eladta Gyurcsány Ferenc érdekeltségének. Tehát itt tulajdonképpen, lehet így fogalmazni, egy brancsról van szó.

Megmaradtak a régi barátok?

Abszolút mértékben. Gyurcsány Ferenc nem merészkedett túl messzire. Szerintem nem egy igazán sikeres üzletember; sohasem merészkedett ki az igazi, profi üzleti világba, mindig megmaradt a KISZ-es és pártkapcsolatok berkeiben. Ugye, a hiteleket is anyósától vette föl egy állami bankon keresztül. Tényleg csak egy példa, a mosonmagyaróvári timföldgyárat, ami egy sok milliárd forintot érő cég, úgy vette meg - jól tudjuk a Gyurcsány-bizottság munkája révén -, hogy ötmillió forintot fizetett érte, az összes többit Apró Piroska segítségével hitelből fedezte, illetve különféle nagy, elvégzendő fejlesztéseknek tudták be a vételár nagy részét. Tehát ő saját tőkéből soha nem szerzett igazából komoly társaságot, és nem igazán sikeres egyik vállalat sem, amit kiprivatizált.

hirtv.net - fideszfrakcio.hu