A felmérés csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményei arról tanúskodnak, hogy a románok meglehetősen ellentmondásosan viszonyulnak a romániai magyarok követeléseihez. A felmérést a Curs közvélemény-kutató intézet végezte az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére, a megtűrt hibaküszöb 2,8 százalék.

A közvélemény-kutatás szerint az anyanyelvű oktatáshoz többnyire pozitívan viszonyulnak a románok, a magyar nyelv használatát azonban a közintézményekben már elítélik. A megkérdezett román nemzetiségűeknek ugyanis mintegy háromnegyede látja úgy, hogy a magyaroknak románul kell beszélniük a közintézményekben.

Némileg kedvezőbben nyilatkoznak az iskolai szintű oktatással kapcsolatban: a megkérdezettek 46 százaléka szerint az államnak kell biztosítania az anyanyelvű oktatás kereteit a magyarok számára, 42 százalék ellenzi ezt. A felsőoktatást illetően már változik a kép: a megkérdezettek alig több mint egyharmada (34 százalék) támogatja, hogy a román állam biztosítsa a magyar nyelvű egyetemi képzést, míg több mint fele elutasítja.

Az együttélésre vonatkozóan a románok a politikusokat látják a legzavaróbb tényezőnek: a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) szerint a románok és a magyarok nagyobb egyetértésben élhetnének együtt, ha a politikusok nem törekednének a megosztásukra. Ami a magyarok jogait illeti, a megkérdezettek túlnyomó többsége (85 százalék) gondolja úgy, hogy elegendő jogokkal rendelkeznek.

A magyar nyelv használatát a közintézményekben elsősorban az alacsonyabb végzettséggel rendelkező idősebb románok ellenzik. Ezzel szemben a magyar nyelvű felsőoktatást elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező erdélyi fiatalok támogatják.


MTI - fideszfrakcio.hu