fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Folyamatos múlt
2006. január 30., 13:49
A Gyurcsány Ferenc vállalkozói korszakáról közölt Magyar Nemzet-beli cikksorozat nem csak a Nomentana-tranzakciók leleményessége miatt érdemel figyelmet. A Heti Válasz írásából kiderül: a történetben feltűnnek mindazok, akik még a KISZ-ben vagy az állampártban szerezték tapasztalataikat, s azóta sem hagyják cserben a mai kormányfőt.

Minden mindennel összefügg: mint korábban megírtuk (Heti Válasz, 2004. szeptember 9.), Gyurcsány Ferenc gondosan építgetett cégbirodalmában sokszor ugyanazok a szereplők tűnnek fel. Nem történt ez másként a Nomentana esetében sem. A Magyar Nemzet szerint Gyurcsány Ferenc 1992-ben lett a jogszerűen működő Nomentana Bt. tagja. A cég beltagja és képviselője Somorai László - ma a Szerencsejáték Rt. marketingigazgatója - volt. Az egykori üzleti partner 1992-ben felügyelőbizottsági tagként helyet kapott a Gyurcsány-féle Altusban. Somorai 1986-tól a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának (EFT) munkatársa volt - e szervezetet vezette Gyurcsány Ferenc 1988 és 1989 között. 1992 decemberében a cég tulajdonosai elhatározták, hogy a bt.-t kft.-vé alakítják át. A papírokat benyújtották a cégbíróságra, majd előtársaságként folytatták tevékenységüket. Gyurcsány Ferenc a kft. ügyvezetőjeként járt el.

Szenzorszerzés

A kérelem elbírálása alatt a cég többségi tulajdonrészt szerzett a Szenzor Állami Vállalatból alakult Szenzor Kft.-ben, melynek vezérigazgatója az a Szilas Ádám volt, aki 1992-ben irodát és anyagi támogatást biztosított az Altus elindulásához. Cserében ő is a cég felügyelőbizottságában foglalhatott helyet 1992 és 1999 között. A Magyar Nemzet szerint a Szenzor vezérigazgatóját Sárközy Tamás is segítette, hogy a vállalat egyik főosztályából létrehozzák a Szenzor Kft.-t. Az a Sárközy, aki 2005 végéig az államigazgatási reform kidolgozásáért felelős kormánybiztos volt, s most a sajtóban elsőként bizonygatta az ügyletek törvényességét.

A jelenleg a Szabad Föld című hetilapot kiadó részvénytársaság vezérigazgatója, Szilas Ádám felesége, Tatai Ilona a rendszerváltás előtt a Taurus gumigyár vezérigazgatójaként dolgozott. Tatai 1987 és 1989 között az MSZMP Központi Bizottsága egyetlen hölgytagjaként 1988-89-ben a legszűkebb pártvezetést jelentő Politikai Bizottságot erősítette. A létező szocializmus szolgálatától hamarosan ő is a létező kapitalizmus kihasználására váltott át: többek között az Altus igazgatósági tagja (1995-től 1997-ig), majd felügyelőbizottsági tagja (1999 és 2003 között) volt.

Az első jelentős hadművelet részeként a Nomentana 1993 júniusában a Szenzor nevét Aldo Kft.-re módosította. Ám a szép reményekre jogosító Aldo Kft. startja a Nomentana "jóvoltából" felemásra sikeredett. A cégbíróság ugyanis 1993. szeptember 17-én elutasította a Nomentana Kft. bejegyzését. A Magyar Nemzet állításait cáfolni igyekvő közleményében az Altus először úgy fogalmazott: az elutasító határozatról a hosszadalmas bírósági eljárások, valamint székhelyváltoztatás miatt nem értesültek. Ezzel szemben tény, hogy a kft.-vé alakulni kívánó Nomentana Bt. székhelye 1992 és 1996 között ugyanott volt, a napilap pedig a társaság jogi képviselője által aláírt tértivevénnyel bizonyította, hogy 1993 októberében az elutasító végzést tartalmazó küldeményt az ügyvéd átvette.

Hiánypótlás helyett

Az Altus által megfogalmazott "derült égből villámcsapás" elmélet vélhetően azért sem helytálló, mert a cégbíróság és a társaság között elviekben folyamatos a kommunikáció. A bíróság a nem megfelelően benyújtott papírok esetében hiánypótlásra szólít fel, és csak a feltételek nem teljesítése esetén hozza meg döntését. Ám úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc és tulajdonostársa a megszüntetést nem jelentette be az adóhatóságnak és a társadalombiztosításnak. A Nomentana által birtokolt Aldo pedig folytatta működését. Nem is akárhogyan: 1994 januárjában az Aldo Kft. lett a Miniszterelnöki Hivatal által a balatonőszödi kormányüdülő lízingszerződésére kiírt pályázat boldog nyertese. 1994 májusában pedig a Szalay utca 4. szám alatti ingatlan 319 négyzetméterének lízingszerződését és ugyanezen épület VI-VII. emeletének adásvételi szerződését írta alá a Gyurcsány-cég és a kancellária. Az ügyletek törvényességét azóta is sokan vitatják.

"1992 és 1995 között a kormányzat célja a nemzeti tulajdonosi középosztály megteremtése volt, így a magyar vállalkozók készpénzkímélő módon vásárolhattak" - igyekezett 2003-ban ideológiai alapot adni az ügyleteknek sportminiszterként Gyurcsány Ferenc, amikor az őszödi botrány kipattanásakor a tíz évvel korábbi ingatlanszerzésről kérdezték. Ha létezett ilyen kormányzati szándék, annak egyik végrehajtója Szilvásy György volt, aki 1990 és 1995 között a kancellária gazdasági ügyekért is felelős helyettes államtitkáraként tevékenykedett, és e szerepkörben buzgólkodott az Aldo-tranzakciók körül. A nyolcvanas évek közepén Szilvásy a KISZ KB tagjaként, majd 1989-ben szóvivőjeként építette a szocializmust. Régi kapcsolat fűzi a kormányfőhöz: 1985 és 1989 között a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztályát vezette. Akkor, amikor a ma miniszterelnöke a KISZ KB EFT első embere volt. Az 1998 és 2002 közötti időket az Altus igazgatósági tagjaként és a korábban szintén Gyurcsány-érdekeltség Perfekt Rt. vezérigazgatójaként vészelte át, hogy 2002 után ismét kiélhesse közszolgai ambícióit: előbb a sportminisztérium, majd a kulturális tárca, végül 2004 októberétől a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára lett, egészen tavaly áprilisig, amikor a kormányfő kabinetfőnökévé nevezte ki.

Újabb átalakulás

A már újonnan szerzett balatoni ingatlant is magában foglaló Aldo-apportlistát 1994 júniusában Rákosi Ferenc ügyvéd szignálta, aki a nyolcvanas évek végén a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztályának helyettes vezetője volt. 2004 végén kiderült: Szilvásy NKÖM-államtitkárkodása idején kilencmillió forintért jogi tanácsokat osztogatott a tárcának.

A cégbíróság szerint nem létező Nomentana Kft. szerződései semmisnek tekintendőek, akárcsak azok, amelyekben az Aldo tulajdonosaként a Nomentana Kft. járt el. A helyzetet tisztázandó Gyurcsány Ferenc 1994. november 22-én a nem létező Nomentana Kft. ügyvezetőjeként eladta a majd hárommillió forintnyi Aldo-üzletrészt a szintén a KISZ-es időkből ismert Molnár Attilának, az Altus társtulajdonosának, így a fantomcég kikerült az Aldóból. A Nomentana megtette kötelességét: tulajdonosai 1995 végén ismét döntöttek a kft.-vé alakulásról. A jogilag továbbra is létező Nomentana Bt. két tulajdonosa újra beterjesztette kft.-vé alakulási kérelmét a cégbírósághoz, ám Somorai már nem kívánt az új cég tagja lenni. Helyére az Altus lépett. A Magyar Nemzet szerint az évekig illegálisan működő Nomentana Kft. adószámát tüntették föl a valódi Nomentana hatósági azonosítójaként; mivel pedig a cégbíróságon elkülönítve kezelték a Nomentana Bt. ügyiratait és a Nomentana Kft. 1993-ban elutasított bejegyzési kérelmét, az 1995-ös átalakulás során nem tűnt fel a megtévesztés. A legalizált Nomentana végül 2002-ben tért örök nyugovóra, és beolvadt az Altusba. A korábbi üzleti partnerek, a még korábbi párt- és KISZ-vezetők pedig jelenleg az életünket irányítják.

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu