Az előadás után kérdések hangzottak el a Benes-dekrétumokról és a kettős állampolgárságról is, melyekről Duray Miklós elmondta a véleményét, illetve tanácsokat is adott a jelenlévőknek. A Hídlap rövid interjút készített a politikussal.

Mit gondol arról, hogy a cseh államfő nemrég bocsánatot kért a magyaroktól a Benes-dekrétumokért? Valóban bocsánatkérés volt ez, és ön szerint lesz-e bármilyen következménye?

Ahogy azt már egy cikkemben megírtam, véleményem szerint ez csak porhintés. Megdöbbentő, hogy ez egyesekből lelkesedést váltott ki a magyar oldalon, és ez egyértelműen az általános tájékozatlanságra utal. A jogfosztó benesi rendeletek ugyanis a németek, a magyarok, az árulók, a kollaboránsok és a cseh, illetve a szlovák nemzet árulóiról rendelkeztek. Ez alól ugyan kiváltságot szerezhettek azok a németek és magyarok, akik a második világháború alatt hű csehszlovák hazafiak maradtak, de ilyen alig akadt. Ha lettek is volna ilyenek, alig volt esélyük arra, hogy bármilyen kiváltságot szerezzenek. Én is csupán egy-két ilyen esetről tudok, amikor néhány csehországi német szociáldemokrata és felvidéki magyar kommunista kapott mentelmet az üldözés alól. A cseh bocsánatkérés tehát azoknak a németeknek szól, akiket annak ellenére üldöztek el szülőföldjükről, hogy kivételt tehettek volna velük. Ráadásul a cseh kormány határozata a magyarokat nem említi, a miniszterelnök tehát csak belemagyarázza a bocsánatkérést. Ezek mellett azt is leírták, hogy senkit sem kívánnak kárpótolni, így az erőszakkal Csehországba kényszermunkára elhurcolt magyarokat sem. Ezek miatt érthetetlen a lelkesedés.

Az állam és a nemzet kapcsolatát boncolgatta előadásában. Ezen a téren is van még tanulnivaló...
Igen, valóban időszerű a téma. Létezik ugyan állam nélküli nemzet is, de fontos, hogy az állam jól működjön és a nemzetért tegye. A felvidéki magyarok az elszakítás után új államszerkezettel találkoztak, melyet egyből ellenségesnek tekintettek - mivel nem tudtak vele azonosulni, nem tartották azt magukénak. Fontos, hogy az állam az egész közösség érdekében szerveződjön. Azért nagyon fontos ez, mert az állam a nemzetközi jog alanya, és nem a nemzet. Például csak egy állammal lehet szerződéseket kötni, ebből a szempontból a nemzet nem számít. A magyarok nyolc állam területén élnek szétszórva, és csak Magyarország képviseli őket. Sajnos az elcsatolt területeken élő magyarok számára hátrányos szerződéseket is kötnek a nemzetközi jogban. Ezért született meg a kettős állampolgárság ötlete. Amikor még csak státustörvényről beszéltünk, az egyfajta kényszermegoldás volt, mivel ha már akkor bevezetjük a kettős állampolgárságot, annak a határon túli magyarok látták volna kárát. Azóta a jogi helyzet megváltozott, például Ukrajnában is nagyon sok ukrán-orosz kettős állampolgár él, ők rájöttek, hogy kénytelenek engedni a kisebbségeknek. Remélhetőleg hamarosan bevezethetik ezt Magyarországon is. Meg kell végre érteni, hogy az államhatár nem jelenti automatikusan a nemzet határait is.

Egy érdekes tanácsot adott ezzel kapcsolatban az egyik felszólalónak.

A nemzettudat építését a legjobb beszélgetésekkel kezdeni. Egyszerűen beszélgetni kell az emberekkel. Persze nem ilyen összejöveteleken, mert ezekre sokan nem mennének el, és nem is látványos demonstrációkkal, hanem nekünk kell elmenni hozzájuk, például a kocsmákba. Kapcsolatba kell lépni azokkal, akikben nem tudatosult a nemzet fogalma - függetlenül politikai beállítódásuktól - ami egy nagy, egész országra kiterjedő pedagógiai munka, de nagyon fontos. Beszélgetni kell az emberekkel, a fiatalokkal, így talán elkerülhető, hogy olyan téveszmék alakuljanak ki, hogy a határon túli magyarok mind idejönnek, ha kettős állampolgárságot kapnak. Ez nem igaz. Ők is szülőföldjükön szeretnének élni, mint mindenki más. Aki meg át akar jönni, az úgyis átjön, akár kettős állampolgár, akár nem.

Gy. D. (hídlap)

fideszfrakcio.hu