A somogyi megyeszékhely közéleti személyiségei, a költő kortársai, valamint a társművészeti ágak jeles képviselői méltatták a "századok élő tanújának" munkásságát, amely a "későbbi írónemzedékek ihletője lett". A Magyar Írószövetség elnöke kiemelte: Takáts Gyula költészete olyan mérce, amelyet a mai költők is szeretnének elérni, s ha elérik, hálásak lesznek a magyar irodalmi élet nagy doyenjének. Kalász Márton az egyetemes magyar történelem nagyjai sorában említette a "szelíd, lankás Pannon-táj" élő klasszikusát, kinek költészete méltó folytatása Berzsenyi Dániel lírájának - ha formai tekintetben nem, de filozófiájában, felfogásában mindenképpen. Tüskés Tibor szerint a "széptájú Somogy" érzékeny lírikusának életműve a szülőföld-élményt sugallja, Rippl-Rónai József és Berzsenyi Dániel méltó örököseként vonul be a somogyi és a magyar irodalomtörténetbe.

Pomogáts Béla irodalomtörténész köszöntőjében elmondta: Takáts Gyula születésnapján az életet és a költészetet ünnepeljük együttesen, emlékeztetve arra, hogy a magyar irodalomban kilencvenöt évesnek lenni "antropológiai talány", és amely életkor - ellentétben a korábbi magyar költőkével - szerencsére egyre többüknek adatik meg. Takáts Gyula Tabon született - a somogyi város polgármestere is köszöntötte a költőt -, tanári diplomát szerzett, majd Munkácson és Kaposváron volt középiskolai tanár. 1948-tól múzeumigazgatóként dolgozott, 1971 óta nyugdíjas. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja volt. Munkásságát többször elismerték; 1941-ben Baumgarten díjat kapott, két alkalommal - 1960-ban és 1971-ben József Attila-díjban, 1983-ban a Művészeti Alap nagydíjában részesült, 1991-ben a Kossuth-díjas költők sorába emelték. Szülőföldje, Tab után 1973-tól Kaposvár is a díszpolgári címet adományozta Takáts Gyulának, aki a Magyar Írószövetség örökös tagja.

MTI - fideszfrakcio.hu