Bombariadó miatt Kecskemétről szintén gazdaköri rendezvényről késve érkezett Jakab István országos MAGOSZ-elnök, Lengyel Zoltán, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke, valamint Ángyán József professzor és Budai Gyula ügyvéd, a Magosz elnöki főtanácsadója.
A Himnusz eléneklése és Takács Tamás református lelkipásztor áldása után Örvendi László gazdaköri elnök köszöntötte az egybegyűlteket, s tekintette át a gazdakör rendszerváltozás utáni újjáalakulása óta történteket. Elmondta: 1993-ban forradalmi változás indult be a mezőgazdaságban is, aki kedvet kapott a földműveléshez, kárpótlás és licit révén bele foghatott a gazdálkodásba. Akkor 60 taggal alakult újjá a gazdakör. Azóta minden év februárjának első péntekén fehér asztal mellett értékelik az előző évet. Beszámolójában kitért arra, hogy érdekképviseleti feladatuknak maradéktalanul eleget tesznek, ezt szolgálják a továbbképzések, a téli gazda esték, a szaktanácsadások, a határszemlék, a helyi és megyei közgyűlésben jelenlévő képviseletük.

Az elnök bemutatott egy 1912-ből származó meghívót, amely egy akkori gazdabálra szólt. A mostani meghívó kerete a 90 évvel ezelőttivel megegyező, s ezt őrzik is mindaddig, míg a gazdakör működik Hajdúszoboszlón.
Ma is ugyanolyan problémákkal szembesülünk, mint annak idején - szólt a jelenről az elnök. Az EU-csatlakozás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kiszámíthatóságot, fix árakat ígértek, ezzel szemben a felvásárlási ár az önköltség alatt van. Az EU szennye árasztotta el az országot, ugyanakkor a kiváló minőségű magyar termékek eladhatatlanok - szögezte le. Létbizonytalanság van vidéken, a mezőgazdaság csőd közeli állapotban van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy kihaltak az udvarok, mert minimálisra csökkent az állatállomány vidéken. Nem épült ki időben az intézményrendszer, amelyen keresztül lehívhatnák a gazdák az uniós pénzeket. Utolsók vagyunk az egyszerre csatlakozott országok között - sorjázta Örvendi László. A tendencia világos: eladni a magyar földet, a gazdák pedig legyenek cselédek a saját földjeiken. "A létünkről van szó, ezért össze kell fognunk felemelkedésünk, megmaradásunk érdekében!" - kérte a jelenlévőktől, hozzátéve: hihetetlen erő van a gazdatársadalomban, amit kihasználva változtathatunk saját sorsunkon.

Márton Attila az elmúlt négy évről elmondta: nincs okunk a derűre, hiszen a beígért, de elmaradt támogatásokért tüntettek a gazdák egy éve. Hazánk az EU szeméttelepe lett, ugyanakkor a hazai termékek eladhatatlanok - hangsúlyozta. A Magosz programját a Fidesz elfogadhatónak tartja, megvalósítónak pedig a gazdák képviselőjét várják - jelentette be. A továbbiakban arról szólt, hogy kiderült, a mai kormány 500 milliárd Ft kötelezettségvállalást tett autópálya építésére, a teljesítés viszont a következő kormányra vár!
"A mezőgazdaságból élők egyre kilátástalanabb helyzetben vannak, éppen ezért nagy a tétje a választásoknak!" - fejezte be felszólalását.

Kocsis Róbert alpolgármester rövid beszédében arról szólt, hogy a városnak nincs lehetősége segíteni a gazdákon. Azonban azt a keveset, amit tehet, a jövőben is teljesíti. Jelesül: a mezőőrséget működteti, a külterületi utakat rendben tartja.

Arnóth Sándor a faluparlamentek koordinátora bejelentette: tavaly ötszáz helyen 80-90 ezer ember vett részt a faluparlamenteken, amelyek lebonyolításában olyanok voltak segítségére, mint Jakab István és Örvendi László. Szomorú tapasztalatokat gyűjtöttek a falvak elöregedéséről, elnéptelenedéséről. "A népesség megtartása a mi dolgunk, ami nem is kevés" - szögezte le.

Vitányi István az 5. számú választókerület országgyűlési képviselője egyházkerületi gyűlésről érkezett, s képletesen úgy fogalmazott: szerezzük vissza lelkünket s földünket. Majd Széchenyit idézte, aki azt mondta: "Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen!" Éppen ezért nagyon fontos, hogy április 9-én mindannyian menjenek el szavazni, hogy 22-én együtt örülhessünk!

Jakab Istvánt, mint a jövő emberét kérte felszólalásra a levezető elnök. Az országos Magosz-elnök elöljáróban az elmúlt 16 évről szólt. "Annak idején azt hittük, a döntések rajtunk múlnak, visszakapjuk földjeinket, s vásárolhatunk a műveléshez gépeket. Nem gondoltuk, hogy a saját kormányunk ellenünk dolgozik majd!" Az Orbán-kormányt követően - a családi gazdaságokat háttérbe szorítva - a földtörvényt úgy módosították, hogy az a nagytőkéseknek kedvez. A gazdák folyamatosan késve, erővel kikényszerítve kapják kézhez a támogatásokat. "Éllovasokból sereghajtók lettünk" - állapította meg Jakab István.

Az elmúlt évi gazdatüntetéssel kapcsolatban a keményebb fellépést követelőknek azt válaszolta: jogállami keretek közt, a szavazófülkében akarunk győzni. Az megnyugtató, hogy a főváros lakóinak 54 százaléka a gazdák mellé állt, mert valamilyen módon kötődnek a vidékhez. Megismételte Jakab, hogy a mezőgazdaság mélyponton van, a költségvetés számai irreálisak. A kormány 150 milliárd forinttal adós, a 2005. évi támogatások idén kerülnek kifizetésre.
A november 26-án elfogadott programról elmondta Jakab István, hogy a magyar gazdák uniós polgárként olyan birtokstruktúrát kívánnak kialakítani, amely képes megvédeni a magyar földet saját maguknak. Mára világossá vált, dél-amerikai mintára nagybirtokrendszert akar kialakítani a mai kormány. "Nem kérünk a cselédsorsból!" - fogalmazott határozottan. A gazdák érdekében történő önkéntes szövetkezést, szaktanácsadást, intézményrendszert fogalmaztak meg többek között programjukban. "A változás érdekében mozgósítani kell, hogy önmagunkért, hazánkért, fejezzük be végre a rendszerváltást!" - mondta Jakab István.

Lengyel Zoltán, a Parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke bejelentette: az elmúlt ciklusban a legtöbb interpelláció, kérdés mezőgazdasági ügyben született az Országházban. Hiába váltották le a KSH vezetőjét, a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy 2005-ben 15 ezerrel kevesebb szarvasmarha, 206 ezerrel kevesebb sertés és 900 ezerrel kevesebb baromfi volt az előző évinél. A kormánypártok szlogenjét akként módosítaná, hogy "Tudjuk, merjük, zsebre tesszük!"

Ángyán József professzor pohárköszöntőjében leszögezte: kellenek az ilyen együttlétek, mert ezek adnak erőt a nehézségek elviseléséhez. Visszaemlékezett a tavalyi gazdademonstráció alatti tárgyalásokra, kikkel álltak szemben. Mint fogalmazott, vér és dacszövetséget kötöttek, s sikerült megállapodásra bírni a "bandát"! De tovább kell vinni az ügyet: megszabadulni tőlük! "Belülről láttuk, milyen is az a társaság! Az igazi rendszerváltozás ideje most jött el! Ezt kell közösen végig vinni. Amíg kitartás lesz a gazdákban, addig nem hagyjuk magukra őket!" - biztosította hallgatóságát. Egy szűk tőkés banda tartja kezében az országot, s a társadalom gerincét adó gazdákra vár a feladat, hogy ennek véget vessen - buzdította a jelenlévőket.

Egy fiatal és egy idős gazdát kértünk arra, értékeljék tavalyi évüket, s osszák meg idei várakozásaikat.
Kovács Károly 41 éves: feleségemmel közösen őstermelők vagyunk. 50 hektáron gazdálkodunk, szántóföldi növénytermesztéssel, a hagyományos gabonával, illetve fűmagtermesztéssel foglalkozunk. Tavalyi évünk nullszaldós lett, ami megmaradt, az az állami támogatás. A garantált felvásárlási ár miatt az idei évünk sem lesz jobb. A több lábon állás érdekében bérmunkával is foglalkozom, saját gépekkel talajművelést, vetést, betakarítást végzek.
Kovács Lajos 73 éves őstermelő: nem "jött össze" a tavalyi év, mert egy éves késéssel kaptam meg a támogatásokat. 50 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom, a juhállományt 3 éve számoltam fel egészségügyi állapotom miatt. Sertést tartok, de csak saját használatra. Csemegekukoricát, borsót termelünk. Volt még búza is tavaly. Óriási viharkár ért bennünket, de a biztosító csak jégkár esetén fizet. A csemegekukorica 40 %-a betakarítatlan maradt, annyira elverte a vihar. A leadott termésnél meg nagy volt az ilyen-olyan levonás, mert minden okot megtaláltak arra, hogy minél kevesebbet kelljen kifizetni a termelőnek. Jó gazda módjára idén is megkötöttem a szerződést, de a tavalyi keserű tapasztalatok után nem sok jót várok az idei évtől sem.

Nyírő Gizella - fideszfrakcio.hu