A frankfurti lap munkatársa a magyar államfő hivatalos berlini látogatása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetés anyagát dolgozta fel, s mint írta: Sólyom László "elvből" ellenzi az engedményt.
"Amennyiben a bebocsátásra váró országok nem birkóznak meg az Európához való alkalmazkodással, hanem csak politikai okokból veszik fel őket, az az egész térségre nézve káros" - idézte a német lap a magyar államfőt, aki szerint Nyugat-Európában a kelet-közép-európai államokat egységnek tekintik; amennyiben valamelyik állam nem tesz eleget az Európai Unió normáinak, az összes többi is imázskárt szenved.
A beszélgetés során a magyar államfő kifejtette, hogy csak a nemzeti azonosságtudat segíti elő az európai identitást, sajnálja, hogy a franciák és a hollandok elutasították az európai alkotmányt, a szavazók nem az alkotmányt, hanem más szempontokat helyeztek előtérbe. Szólt arról is, hogy az anyaországban és a határokon kívül élő magyarok "nemzeti egységet" alkotnak, s hogy a magyar társadalom vallja: a határok revíziója nem jöhet szóba.
Sólyom László szerint itt az ideje annak, hogy a polgárok Európájukat "kulturális egységnek" tekintsék. Szerinte a polgárok mindmostanáig torz képet kapnak, mert Brüsszellel mindig csak a nehézségeket azonosítják, míg az előnyöket, amelyeket az unió jelent polgárai számára, az egyes államok maguknak tulajdonítják.
A magyar államfő elmondta: azért írta ki a lehető legkorábbi időpontra a magyarországi választásokat, hogy az új kormány, "akár jobboldali, akár baloldali", például az államháztartásban jelentkező problémák miatt azonnal munkához láthasson. Októberben a helyhatósági választásokra is a lehető legkorábbi időpontban kerül sor.
Aktuális magyarországi eseményeket, leleplezéseket érintve Sólyom László visszakanyarodott ahhoz az időszakhoz, amikor az alkotmánybíróság élén állt. Az 1994-es titkosszolgálati törvénnyel kapcsolatos határozatot "életem legszomorúbb ítéletének" nevezte.
Akkor azonban meg kellett állapítani: a szocialista egypárti államról a demokráciára való áttérést jelentő rendszerváltás után négy-öt évvel "a fordulat lezárult". 1989-ben "jogállami forradalom" zajlott le. Ennek a forradalomnak az eszköze és az eredménye a jogállamiság, azaz: az alkotmány betartása, a büntetőjogilag visszamenőleges hatály tilalma és a múltbéli cselekedetek kezelése jogállami kritériumok alapján. Ilyen formán az egykori besúgói jelentések problémája és a jelentések szerzőivel összefüggő probléma ma már adatvédelmi kérdés.
Mindenki betekinthet az őt érintő aktákba: az egykori ténykedés büntetlen marad. A nyilvánosság csak akkor igényjogosult az információra, ha egy egykori besúgó vagy nem hivatalos (belügyi) munkatárs "a politikába" igyekszik, közhivatalt akar vállalni. A magyar államfő sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a most nyilvánosságra került esetek (közülük is a legismertebb az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István esete) "nem a (kommunista) rendszert mint olyat teszik közszemlére, hanem egyes személyeket" - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

MTI - fideszfrakcio.hu