A stratégia alapvetően nem módosult, de hangsúlyeltolódások jelzik, hogy a Pentagon mozgékonyabbá akarja tenni a fegyveres erőket, és jobban fel akarja készíteni a jelen és a jövő kihívásaira, így a nem hagyományos jellegű fenyegetésekre, mint a terroristák elleni harc és a gerillaháború.

A 92 oldalas dokumentum négy területet emel ki, amelyekre nagyobb figyelmet fordítanak: a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyságának fokozása, az amerikai polgári lakosság védelmének erősítése, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a lehetséges katonai ellenfelek elrettentése.

A terrorizmus elleni háborúban az a fő törekvés, hogy megfosszák az al-Kaidát és a többi terrorszervezetet a globális fellépés lehetőségétől, illetve hogy regionális szinten bevonják a küzdelembe a térségbeli országokat is. A jelentés hangsúlyozza a szövetségesekkel való globális együttműködés fontosságát.

Az iraki és az afganisztáni háborúk tanulságaként a Pentagon 15 százalékkal - 60 ezer főre - növeli a különleges műveleti erők, így a szárazföldi erők zöldsapkás és a haditengerészet SEAL elitalakulatainak létszámát. A terrorizmus elleni háborúban már többször sikerrel bevetett, pilóta nélküli, felderítésre és a kiszemelt célpontok rakétával való megsemmisítésére alkalmas Predator és Global Hawk repülőgépek számát megduplázzák. Javítják az idegen - főleg keleti - nyelveket beszélő és az idegen kultúrákat ismerő szakemberek kiképzését. Egyharmaddal növelik a helyi lakosság megnyerésére hivatott "lélektani hadviselési és civilügyi egységek" létszámát.

A jelentés szerint az Egyesült Államok "hosszú háborút" vív a terrorizmus ellen. Az újabban elterjedt szóhasználat a terrorizmus elleni küzdelem időben beláthatatlan végére utal. Úgy tűnik, a Pentagon a terrorizmus elleni háborút akarja felváltani az új kifejezéssel, amely azt sugallja, hogy a konfliktus nemzedékeken is átívelhet, és a világháborúkkal szemben - jellegénél fogva - nem úgy ér véget, hogy az ellenség aláírja a kapitulációs okmányokat. A 2001-es stratégiai jelentéssel szemben a mostani, az iraki háborúból is tanulva, csínján bánik az olyan kifejezésekkel, mint az ellenfél "gyors legyőzése", illetve a "döntő győzelem" kivívása, és elismeri, hogy az a nem hagyományos konfliktusokban nem mindig lehetséges.

A stratégia változatlan alapvetése, hogy az Egyesült Államoknak fenn kell tartania robusztus nukleáris elrettentő képességét, illetve képesnek kell lennie két háború egyidejű sikeres megvívására. A dokumentum szerint a "legfontosabb feltörekvő hatalmak közül Kína képes a leginkább arra, hogy katonai téren felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal, s olyan pusztító erejű haditechnológiát fejlesszen ki, amely idővel - az amerikai ellenstratégia elmaradása esetén - kiegyenlítheti az amerikai haderő hagyományos előnyét". A dokumentum hangsúlyozza, hogy "a kínai katonai fejlesztés üteme és mértéke már most is veszélyezteti a térség katonai egyensúlyát".

A jelentés Kína mellett Indiát és Oroszországot említi a 21. századi nemzetközi biztonság alapvető tényezőjeként. Indiát "feltörekvő nagyhatalomnak és kulcsfontosságú stratégiai partnernek" minősíti, Oroszországot pedig átalakulóban lévő hatalomnak.

Észak-Koreát és Iránt olyan ellenséges államnak nevezi, amely tömegpusztító fegyvereket birtokol, vagy ilyen fegyverekre akar szert tenni.

A tömegpusztító fegyverek terjedése elleni fellépés jegyében a Pentagon különleges alakulatot hoz létre, amely lecsapna a vegyi, biológiai és atomfegyverek vagy az előállításukhoz szükséges alapanyagok és technológia illegális kereskedelmére. A több száz fős alakulat feladata lesz annak megakadályozása, hogy az olyan államok, mint Észak-Korea vagy Irán terroristák kezére játsszanak át vegyi, biológiai vagy atomfegyvereket.

Az Egyesült Államok másfél milliárd dollárt fordít a génmanipulált biológiai fegyverek elleni védekezésre.


MTI - fideszfrakcio.hu