Gulyás Dénes négy évvel ezelőtt úgy érezte, hogy kötelessége a polgári párt által képviselt értékek mellett kiállni. Három évvel ezelőtt, 2003-ban lépett be a Fideszbe, akkor, amikor - az ő szavaival élve - sok volt a munka, és sok volt a lapát. Nagykovácsiban, ahol él, szinte mindenki ismeri, és ami még ennél is fontosabb, ő maga is ismer szinte mindenkit. Elsősorban az egyszerű, hétköznapi embereket, akiktől a legtöbb segítséget kapja.

Szokatlan módon indult az énekesi karrier, egyszerre az Operaházban és rögtön a nemzetközi pályán is.

Akkoriban különösen, de ma is kiugrási lehetőség egy-egy verseny. 1976-ban volt az első énekversenyem, amit a Magyar Rádió szervezett és második helyezést nyertem. Két évvel később, amikor egy fiatal partnernőmmel Reggio Emiliában koncerteztünk, éppen a Fiatal Lírai Énekesek versenyét rendezték. Miért ne induljak - gondoltam-, és második lettem. Ezzel kezdődött a nemzetközi szereplés, de az igazi nagy nemzetközi sikerek a Pavarotti-énekverseny megnyerésével kezdődtek. Miközben rendszeresen felléptem az Operaházban, folyamatosan szerepeltem számos főszerepben a Metropolitanben és más operaházakban. Akkor még egészen más idők voltak, vendégművészként léphettem fel, a családomat soha nem vihettem. New Yorkban több premieremet élőben közvetítette a rádió, itthon lemezfelvételeket készítettem Ferencsik Jánossal, Pál Tamással. Egy szólólemezem és tucatnyi operafelvételem készült ebben az időben. Ma már más a helyzet, nemhogy gyorsan, hanem szinte egyáltalán nem készül operalemez, CD, DVD is nagyon kevés, az opera nem elkényeztetett műfaj. Én magamnak készítettem a szerepeimről DVD felvételeket.

Milyen ma a művész megbecsülése idehaza?

Megbecsülés lehet az is, hogy rendesen megfizetik, hogy ne legyenek anyagi gondjai. Persze ne legyenek gondjai a jó orvosnak, a jó tanárnak, a jó könyvelőnek, a jó hentesnek sem. Én magam a középosztályhoz tartozónak vallom magam, nem a gazdagokhoz és kiváltságosokhoz. Azt szeretném, hogy ez a középosztály gondtalanul élhessen. És a művésznek arra is szüksége van, hogy megbecsülést kapjon. Borzasztó nagy örömöt adott a legutóbbi kitüntetésem, a Magyar Művészetért Díj, amit civil kuratórium ítél meg. Az egész társadalomnak azt kívánnám főleg, hogy harmonikusan élhessen.

Ez a társadalmi érzékenység motiválta aktív közéleti, politikai szerepvállalását, hiszen országgyűlésiképviselő-jelöltséget vállalt?

Összetett kérdés ez, de alapvetően két dolog inspirált. Részben azt éreztem, hogy Magyarországon ma nincs igazán becsülete a kultúrának, az értékek devalválódtak. A másik szál, hogy a korábbi kormány alatt én jól éreztem magam, jobban éltem, úgy éreztem, hogy a kormány előre megy és akkor 2002-ben derékba tört minden. Azt gondoltam, hogy kötelességem a jó ügy mellé állni. Különben is az évi 10-15 előadás mellett - ami a színvonaltartáshoz sem elég - van időm, hogy a köz életében részt vegyek.. Drukkoltam, mert a Széchenyi-terv, a családtámogatási rendszer, iskolák a Nemzeti Színház felépítése, az árvízvédelem és még sorolhatnám, hogy mennyi jó ügy kapott támogatást, vagy valósult meg. 2003-ban léptem be a FIDESZ-be, a vereség utáni kongresszuson és munkát, feladatokat kértem. Akkor léptem be, amikor sok volt a munka, sok volt a lapát.

Miért a Pilis medence választókerületében indul?

Nagykovácsiban élek, ezt a területet jól ismerem. Több mint két éve ebben a választókerületben dolgozom, valamennyi településen jártam. Ismerem az itt élő emberek gondjait, problémáit. Nagyon sok jó ismerősöm van és az egyszerű, hétköznapi emberektől kapom a legtöbb segítséget. A helyi szervezet, a polgári körök és az itt élő emberek a legnagyobb segítőim. Jönnek, segítenek, dolgoznak, szinte tartják fölöttem az eget.

Gyakoriak a társadalmi szerepvállalásai, a jótékony célú koncertjei, miért tartja fontosnak a jótékonyságot?

Tizenhat éve a román forradalom kitörésekor adtam az elsőt, azóta a 324. koncertig számoltam, most már nem tartom számon. Úgy érzem a mai körülmények között nagy szükség van a jótékonyságra. Ugyanakkor szomorú, hogy alapvetően szükséges célokra, eszközökre kell jótékonykodni, pl. inkubátorra. Legutóbb Debrecenben voltam, a közeljövőben Pilisszentivánon adok koncertet.
Herman Hesse így fogalmaz: amit a klasszikus zene kifejez, ezt jelenti: tudás az emberlét tragikumáról, az emberi sors elfogadása, bátorság, derű. Mindig a "csak azért is", a halálmegvető bátorság, a lovagiság, az emberen túli nevetés, a halhatatlan derű csendül föl benne. Így kell ennek zengenie egész életünkben, tetteinkben, szenvedésükben." Ebben szeretnék én is segíteni, ezért énekelek, tanítok, ezen munkálkodom.
Remélem, hogy az országban jobb dolga lesz az embereknek, ezért nem csak művészként, hanem közéleti emberként is szeretnék dolgozni, amíg energiámból telik.
Ha hagyják, csinálom, ha nem hagyják, akkor is csinálom!

Forrás: Hídlap