Hétfőn hetven magyarországi civil szervezet nyílt levélben szólította fel Miklós László környezetvédelmi minisztert a körmöcbányai beruházás megakadályozására. A zöld szervezetek azt is szeretnék elérni, hogy amennyiben készül előzetes hatástanulmány a ciántechnológiával működő aranybányáról, akkor annak készítésében ők is részt vehessenek. (Információink szerint Miklós László külföldön tartózkodik, a levelet hivatalosan szerdán veszi át - Hídlap szerk.).
Lujza Pracková, a körmöcbányai városháza sajtószóvivője a Hídlapnak elmondta, hogy a bánya ügyében múlt hét csütörtökön tartott ülést a helyi önkormányzat. A tanácskozás keretén belül hivatalosan is állást foglaltak és kijelentették, hogy a bánya megépítését ellenezni fogják. Az önkormányzat egyhangúan fogadta el a döntést, valamennyi párt képviselői ellenzik a bányaépítést a településen.
Mivel a Kremnica Gold Banská Bystrica és a kanadai Tourning Gold Corporation már régebben szándéknyilatkozatot küldött a Környezetvédelmi Minisztérium felé az építkezéssel kapcsolatosan, most az érintett települések is hasonló lépésre készülnek: azzal a kéréssel fordulnak a fent említett tárcához, és Szlovákia államfőjéhez, hogy a kormány mihamarább dolgozzon ki egy olyan törvényt, amely tiltaná Szlovákia területén a drága fémek ciántechnológiával való kibányászását.
Pracková a beruházás megvalósítása miatti félelmekről is beszélt: ha megépítik az aranybányát, akkor az érintett régióban romlani fognak az életkörülmények: nagyobb lesz a zaj, a por, a forgalom, ezen kívül pedig a bányászás során megsérülhetnek a házak, az emlékművek és a környezet terhelése is megnövekszik. A város álláspontja szerint a kivitelezés továbbá rossz hatással lenne az idegenforgalomra, amelynek a fellendítéséért küzdenek, és romlana az esély arra is, hogy a bányász múltra és a műemlékekre hivatkozva felkerüljenek az UNESCO nemzeti kulturális emlékek listájára.
A körmöcbányai aranybánya létesítését a magyarországi környezetvédelmi szakemberek is ellenzik, hiszen egy baleset következtében a Garamba kerülő cián éppen Esztergom alatt kerülne a Dunába, és szennyezné ezzel a folyó magyarországi szakaszát. Droppa György, a Dunakör elnöke szerint az arany kinyerésére a leghatásosabb, ugyanakkor a legveszélyesebb módja a ciántechnológia. Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa semmi esetre sem támogatná a fent említett beruházást: nyilatkozatában a ciántechnológia erősen környezetszennyező és tájképromboló hatására, valamint a társadalmi ellenállásra hivatkozott.

Forrás: Hídlap