A parlamenti voksolás után a szöveg még visszakerül a tagországok kormányait képviselő miniszteri tanácshoz. Ott azonban még szintén komoly vita várható a szabaddá tétel lehető legszélesebb körét előnyben részesítő tagországok (köztük a kelet-európai új tagállamok), valamint a több korlátozást megtartani kívánók csoportja között. A Bolkestein-direktíva néven ismert tervezet azt a célt szolgálja, hogy az egységes uniós belső piacot a szolgáltatások területére is kiterjesszék, illetve az unióban biztosítsák a szolgáltatások szabad mozgását. Az irányelv majdnem minden szolgáltatásra vonatkozna a pénzügyi, távközlési és közlekedési szolgáltatásokon kívül.

Az irányelv egyik nagy vitát kiváltó sarokpontja az úgynevezett származási ország elve, amely ki is kerülhet a szövegből az EP-szavazás nyomán. Ez azt mondja ki, hogy a szolgáltató tevékenységére saját hazájának szabályai vonatkoznak, akármelyik tagországban szolgáltat is.

Az európai szakszervezeti megmozduláson - amelyen magyar szakszervezetek is képviseltetik magukat - azt követelik majd, hogy az irányelvek ne érintsék a kollektív szerződéseket és ne terjedjenek ki a közérdekű szolgáltatásokra, továbbá ne érvényesüljön a szolgáltatásoknál a származási ország szerinti bérezés.


MTI - fideszfrakcio.hu