A képviselő a szavazás után kiadott közleményében rámutatott: az eredménnyel régi adósságát törlesztette az Európai Parlament.
A vibrációval, a zajártalommal és az elektromágneses mezők jelentette veszéllyel foglalkozó szabályozások után ez a negyedik egyedi irányelv azon jogszabályok sorában, amelyek a minimális uniós követelmények rögzítését hivatottak szolgálni a munkahelyi egészségvédelem különböző területein - emlékeztetett Őry Csaba.
Az MTI brüsszeli irodájának nyilatkozva a képviselő emlékeztetett arra, hogy eredetileg az irányelv a természetes sugárzásra - a napsugárzásra - is vonatkozott volna. Az uniós intézmények közti egyeztetés során azonban egyértelművé vált, hogy az eltérő mértékekkel, szokásokkal rendelkező tagállamok között e téren nem lehet egyezséget elérni, így a szabályt a mesterséges sugárzásra korlátozták.
Már az uniót létrehozó alapszerződés, a római szerződés úgy rendelkezik, hogy a munka- és egészségvédelem alapvető minimumkövetelményeit európai szinten kell szabályozni - emlékeztetett a magyar képviselő. Ez ugyanis egyfelől versenysemlegességi tényező, másfelől a garanciák tekintetében is egyenlőséget kell biztosítani az unió lakóinak. E cikkely alapján jött létre a nyolcvanas évek végén egy keretirányelv, amely főszabályként kimondja, hogy minden munkahelyen a munkáltató a felelős minden felmerülő esetleges kockázatért, egészségkárosodásért - a munkáltatónak kockázatbecsléseket is kell csinálnia, és szükség esetén intézkedési tervet kell készítenie.
Ez a megfogalmazás azonban túl általános, ezért az EU az egyes fizikai kockázatokra külön-külön irányelveket kezdett el kidolgozni, részletesen szabályozni, hogy milyen határértékeket kell figyelembe venni, adott esetben milyen eljárásokat kell követni. Ezzel a parlament segíteni kívánja a munkáltatókat és a polgárokat a problémák kezelésében - fejtette ki a képviselő.
A napsugárzásra továbbra is az említett keretirányelv marad érvényben, és azon belül a szabályozást a tagállamok végzik. Őry Csaba mindazonáltal nem zárta ki, hogy a témában később mégis jogszabály születik, különösen, ha az ilyen jellegű esetek megszaporodnak.
A képviselő tudomása szerint Magyarország szabályai szigorúbbak az irányelvben szereplő elvárásnál, ezért az ország számára külön feladatot a szabály nem támaszt. Olyan esetben viszont pontosabb eligazítást nyújthat, ha vita merül fel a munkáltatók és a dolgozók között.
Az intézményes uniós jóváhagyási folyamat ezzel befejeződött - monda el Őry Csaba. Az irányelv az egyes tagországokban akkor lép életbe, amikor azok saját jogrendszerükbe iktatják, azaz ugyanezzel a tartalommal nemzeti törvényt alkotnak. Ezt a tagállamoknak három éven belül meg kell tenniük.

MTI - fideszfrakcio.hu