Számos korábbi elemzés rámutatott arra, hogy ha egy ország földgázellátásának döntő hányada egyetlen forrásból származik, az a fogadó országot kiszolgáltatottá teszi. Így Magyarország iskiszolgáltatott az orosz gáznak. Bármilyen műszaki meghibásodás történik a Testvériség vezetéken, Magyarország földgázellátása veszélybe kerül. Az idén januári ukrán-orosz gázvita azonban rávilágított ennek a függőségnek egy másik aspektusára is. A kétkedők számára is egyértelművé tette: Oroszország nem riad vissza attól, hogy visszaéljen helyzetével. Egyre többen fogadják el azt a nézetet, hogy Moszkva külpolitikai eszközként is használni szándékszik az energiahordozókat és az orosz energiavállalatokat.

Legalább háromfajta megoldás kínálkozik a magyar kiszolgáltatottság csökkentésére. Egyelőre azonban csak egyről folyik szélesebb körben is nyilvános vita. A második lehetőség éppen csak bekerült a köztudatba. A harmadikról viszont mélyen hallgatnak a döntéshozók . Az orosz gáztól való függésünk csökkentésére a legkézenfekvőbb megoldásnak gázbehozatalunk diverzifikálása tűnik. Szigorúan gazdasági szempontból nézve azonban az orosz földgáznak nincs alternatívája Magyarországon. A földgáz szállítása rendkívül költséges, és ha létezne is megfelelő csővezetékrendszer, sem az északi-tengeri, sem az afrikai gáz nem tudna vetekedni orosz versenytársával. A meglévő, kelet-nyugati irányú csővezetékrendszer pedig meghatározta, hogy Magyarország az orosz csapra kapcsolódjék.

A földgázbehozatal azonban nem csak gazdasági, hanem legalább annyira nemzetbiztonsági kérdés is . Ennek megfelelően földgázellátásunk biztosítása során nem csak szigorúan gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. Az alternatív csővezetékek kiépítése óriási költséggel jár, és gazdasági érvekkel valószínűleg nem indokolható. Mivel nemzetbiztonsági kérdésről van szó, fel kell készülnünk a legszélsőségesebb esetekre is. Ilyen lehet a gázellátás váratlan megszakadása akár politikai okokból, akár műszaki hiba miatt. A régió orosz gáztól való függésének csökkentését célozza a Törökországból Ausztriába irányuló Nabucco vezeték kiépítése, ami évekkel ezelőtt elkezdődött. Nyolc közép- és kelet-európai ország januári végi budapesti találkozóján kifejezte szándékát további alternatív megoldások alkalmazására is. Szó esett két cseppfolyósított földgáz-terminál kiépítéséről Horvátországban és Lengyelországban, ahonnan újonnan lefektetendő csővezetékeken keresztül szállítanák a szénhidrogént a régió különböző országaiba. A tervek és szándéknyilatkozatok mindenképpen üdvözlendők, de kérdés, hogy lesz-e elegendő politikai akarat ezek kivitelezésére. Egyik alternatív forrás ötlete sem új keletű. A diverzifikálás kérdése legalább tíz éve folyamatosan napirenden van anélkül, hogy bármi is megvalósult volna belőle.

Kiszolgáltatottságunk csökkentésének másik módja az akár több hónapnyi ellátást biztosítani képes gáztározók építése. Az Európai Unióban jelenleg Ausztriának vannak a legnagyobb tározói, amelyek az éves osztrák földgázszükséglet 32%-ának megfelelő szénhidrogén tárolására alkalmasak. Az említett budapesti találkozón a résztvevők szándéknyilatkozatot tettek közös gáztározó építésére is.

A diverzifikálási és gáztározó-építési szándék üdvözlendő, de korántsem kielégítő megoldás függőségünk csökkentésére. Ha igaznak bizonyul az orosz lapértesülés, mely szerint a német E-on vállalat - mely 2005 tavaszán a Mol gázüzletágát megvásárolta - a Gazprommal a magyarországi gázüzlet megosztásáról tárgyal, a magyar nagykereskedelmet bonyolító gázüzletág új tulajdonosa fogja eldönteni, honnan is vásárolja majd a földgázt, illetve mennyiért adja azt. A részben orosz állami tulajdonban lévő Gazprom beengedése a magyarországi gázüzletbe Magyarország Oroszországnak való kiszolgáltatottságát tovább növeli. Ezen túl a Gazpromon keresztül hatékony eszköz kerül a Kreml kezébe bárminemű magyarországi nyomásgyakorlásra.

Egy választások előtti kisebb mértékű gázáremelés, vagy akár árcsökkentés befolyásolhatja a voksolás kimenetelét. Bármikor sor kerülhet váratlan felújítási munkákra, vagy műszaki okokra hivatkozva akadozhat a gázellátás anélkül, hogy bárki jogosan feltételezhetné, politikai nyomásgyakorlásról van szó. Az orosz cég belátása szerint alakíthatja a magyarországi árakat, hiszen összes gázkitermelésének kevesebb, mint 2 százalékát értékesíti Magyarországon, és a Kreml bármikor kompenzálhatja az orosz óriásvállalatot az oroszországi, vagy más piacon. Teljesen érthető, hogy térségünk számos államában hallani sem akarnak arról, hogy orosz vállalat vegye meg a stratégiainak számító gáz- és olajvállalatokat.

Az orosz lapértesülés nem járhat messze az igazságtól. Jó évtizede ismert, hogy a Gazprom komolyan érdeklődik a magyarországi gázüzletág iránt. Az is ismeretes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén Budapestre látogat. Amennyiben a magyar kormány beleegyezik abba, hogy az orosz gázóriás megvesse a lábát a magyar gázpiacon évekre, de akár évtizedekre is nehezen visszafordíthatóvá teheti Magyarország függőségét.

Ha létrejön a megegyezés a német E-on és az orosz Gazprom között a magyar piac megosztásáról, a behozatal diverzifikálása és a gáztározók építése nem csökkenti Magyarország orosz gáztól való függését. Ezzel a megegyezéssel Magyarország gázpiacán komoly pozíciókat szerezne egy olyan vállalat, amelyet állami tulajdonosa politikai nyomásgyakorlás eszközeként is felhasználhat.

Budapest Analyses - fideszfrakcio.hu