"Mostanáig a bérleti díj alig haladta meg a kétmillió dollárt. Új számításaink szerint 207 millió dollárt kell fizetniük" - mondta a kirgiz elnök a Kommerszant című orosz újságnak.
"A mi országunk nem olyan gazdag, hogy ingyen ajánljuk fel létesítményeinket. Az amerikai félnek ezt meg kell értenie. Bár őszintén szólva, nem tudom mit fognak válaszolni" - tette hozzá.
Az amerikai erők akkor jelentek meg a hagyományosan Oroszország érdekszférájának számító Közép-Ázsiában, amikor megindították a hajtóvadászatot az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezére, Oszama bin Laden után 2001-ben Afganisztánban, támaszpontokat létesítve Kirgizisztánban és a szomszédos Üzbegisztánban.
A manaszi repülőtér különösen fontos Washington számára, mert át kellene vennie a novemberben Üzbegisztánban bezárt amerikai logisztikai bázis néhány feladatát. Üzbegisztán azután adta ki az útját az amerikai katonáknak, hogy a washingtoni kormányzat bírálta Taskentet az andizsáni lázadás leverése miatt.
A kirgiz elnök közölte, hogy a díjat nem ötletszerűen állapították meg, az ilyen színvonalú repülőterek egy négyzetméterének és egy hektáros területének árára vonatkozó nemzetközi normákat vették alapul. Elmondta még, hogy az amerikaiak mindaddig maradhatnak, amíg a szomszédos Afganisztán stabilitását teljesen helyre nem állítják.
A közép-ázsiai jelenlétének erősítésére törekvő Oroszország szintén létesített egy légi támaszpontot Kirgizisztánban az amerikai erők megérkezése után, amit egyes nyugati diplomaták jelképes gesztusnak tartanak. Kirgizisztán hivatalosan nem kér semmit Moszkvától a bázis használatáért, és Bakijev kizárta, hogy változtatna ezen az irányelven. "Bérleti díj fel sem merül" - hangsúlyozta a Kommerszantnak, mondván: az orosz támaszpont egy volt szovjet biztonsági megállapodás keretén belül működik, és ezért ingyen áll rendelkezésre.

MTI - fideszfrakcio.hu